SVHC

Különös aggodalomra okot adó anyagok, SVHC

Internet linkek

SVHC anyagok kezelése az Ügynökség oldalán

Jogi alapok

Az SVHC anyagoknak (Substances of very high concern) már a neve is hibás, hiszen látjuk, hogy az "anyagok" szóra nem is lenne szükség, mert az SVHC-ban benne van a Substance, az anyag szó. Magyarra Különös aggodalomra okot adó anyagként fordították. Ide tartoznak a rákkeltő 1 és 2, a mutagén 1 és 2 és a reprodukciógátló 1 és 2 anyagok. Ezek listáját a REACH rendelet XVII. mellékletének 1. függeléke tartalmazza. Továbbá a PBT és a vPvB anyagok (P=perzisztens, a természetben nem lebomló, B=bioakkumulatív, az elő szervezetekben felhalmozódó és T=toxikus, a környezetre veszélyes, v=very, tehát a adott tulajdonságot fokozottan képviselő anyagok). A PBT és a vPvB anyagok listáját ezen a helyen találhatják meg. De tudni kell, hogy ez a lista jogilag nem kötelező, csak arra jó, hogy milyen anyagokra kell készülni. Ami jogilag kötelezően PBT, ill. vPvB anyag, az az, amelyik a jelöltlistában ilyen megjelöléssel megjelenik! Ez a jelöltlista egyik jogi jelentősége.

Ugyanide tartoznak még az endrokrin rendszert romboló anyagok és mindazok, akik nem teljesítik a PBT követelményeket (ezeket a követelményeket lásd a REACH XIII. mellékletében), hasonló aggodalomra adnak okot. 2012. decemberében a lista jelentősen bővült, és ami fontos, hogy több érzékenyítő hatású anyagot is bevettek mint "hasonló aggodalomra okot adó anyagot. Ez az elvi döntés jelentősen kibővítette a jelöltlistába bekerülhető anyagok számát.

Tisztán kell látni, hogy az SVHC anyagok elnevezés a fentiek szerint egy többezres anyaghalmazt jelent. A jelöltlista egy ebből, az Ügynökség által, a REACH-ben megadott bonyolult eljárással kiválasztott (57. cikk) jóval szűkebb, de egyre bővülő lista. Ahogy most kinéz, több tíz évnek kell eltelnie, mire a két lista egyforma lesz, hiszen most 2017. augusztusában a jelöltlistában 174 anyag van, évi kb 10-20-szal szaporodik, tehát lassan fog ez bővülni. A teljes hatlépéses folyamat a következő, és mindebben jogilag két fontos lépés van: a jelöltlista és a XIV. melléklet. Ha az anyagunk már a XIV. mellékletben van, akkor engedélyezési feladataink lesznek.

Kérdések és válaszok

Kell-e kérnünk/adnunk REACH és/vagy RoHS megfelelőségi igazolást: A két téma alapvetően eltérő kezelésű:
Jelöltlistás anyagok
1. Olyan, hogy REACH megfelelőség nem igazán létezik, olyan sokféle előírás lehet az Önök alkatrészeire a REACH-ben. Ennek egy része a 33. cikk: a jelöltlistás anyagok jelzése a terméket átvevőnek, ha 0,1% felett van nem az átadott termékre, hanem az abban elkülöníthető alkatrészre számolva. Ha nincs ilyen, vagy nincs 0,1% felett, akkor nem kell jelzést adni, még kérésre sem!!
2. Olyan, hogy SVHC nem definiált kör az anyagok között: CMR és hasonló veszélyességű anyagok.... A jelöltlista (candidate list) egy ezekből kiválasztott, már néhány 100 anyagot tartalmazó, jól meghatározott és félévenként bővülő lista.
3. Ha a szállító hozzáértőnek látszik, nem olyan alkatrészről van szó, melyben valószínű a jelöltlistás anyag: pl. PVC-ben a ftalát lágyító, PS-ben az égésgátló, akkor ha a közösségi szállítótól nem jön jelzés, akkor Önök feltételezhetik, hogy nincs is jelöltlistás anyag 0,1% felett a bejövő termékben, tehát Önöknek sem kell az ezt tartalmazó saját terméknél semmilyen jelzést adniuk. Kockázatos szerkezeti anyagú bejövő termékeknél, vagy import esetén, célszerű jól megfogalmazott nyilatkozatot kérni. Mindenképp ajánlatos ezt a beszállítói szerződésben is megfogalmazni, együtt azzal, hogy a beszállító követi a változásokat a termékeiben, az általa bevitt vegyi anyagok adatlapjaiban, stb.
4. Kell foglalkozni az Önök által bevitt jelöltlistás anyagokkal. Ezeket a bejövő adatlapok 0,1% felett jelezni kötelesek. Ha nincs jelzés, megint feltételezhetik, hogy nincs jelöltlistás anyag. Ha van, ki kell számolni, hogy mennyi kerül-maradhat a kimenő alkatrészben ebből.
5. Egyáltalán nem tilos jelöltlistás anyagokat rakni 0,1% felett alkatrészekbe! Csak ajánlatos megkezdeni a kiváltásukat, mert előbb-utóbb átkerülnek a REACH engedélyezésbe és ezek felhasználására engedélyt kapni drága és hosszadalmas.
RoHS anyagok
1. A helyzet itt fordított: a rendelet szerint az elektromos és elektronikus felhasználásra menő alkatrészeknél a megadott anyagokat nem szabad az adott koncentráci felett alkatrészekbe tenni és átadni.
2. Ebben az esetben a negatív helyzetet, tehát ha kielégül az RoHS előírás, nincs ilyen anyag az alkatrészben, a szállító CE jelöléssel köteles jelezni a terméket átvevő felé. Tehát fordítva van, mint a jelöltlistánál.
3. Importnál megint 100%-ban az Önök felelőssége, hogy meggyőződjenek arról, nincs-e RoHS anyag a bejövő alkatrészben. Erre rá kell kérdezni és/vagy a beszállítói szerződésben a felelősséget a nem közösségi szállítóra áthelyezni (ne adjon el olyat, amiben van és ezt folyamatosan kövesse).
4. Ha a cég a saját termékhez vegyi anyaggal kezel saját előállítású vagy vásárolt alkatrészeket, a vegyi anyag adatlapjából tájékozódni köteles, hogy nem tartalmaz-e az RoHS által tiltott anyagokat. Az adattlapbana erre konkrét jelzést sajnos nincs, de a 3.2.-ben ezek egyéb előírás miatt megjelennek, csak végig kell ellenőrizni, hogy pl. ólom, higany vagy más RoHS anyaggal kezeljük-e a saját alkatrészt. Megint számolni kell, hogy ebből mennyi marad az eladott termékben részegységre számolva.
Vállalatunk egy ftálsavanhidrid-származékot szeretne használni egy folyamatban (ráviszik az alkatrészre, majd 130 fokon egy órát ráégetik), mely rajta van a jelöltlistán. Használhatunk-e ilyen anyagot, vagy ez tilos? Minden bizonnyal a ftálsavanhidrid valamelyen poliollal elreagál és poliészter bevonatot képez. Várhatóan nem marad 0,1%-nál nagyobb mennyiség - az alkatrészre számítva - szabadon, elragálatlanul. Az is nedvesség hatására elbomlik. Nem érdemes erre analitikai vizsgálatokat végezni, mert azok bizonytalan eredményt fognak szolgáltatni.
Van egy termékünk, mely 0,08%-ban tartalmaz bórsavat. Az ellenőr közölte, hogy erre kell adatlap, merthogy a 31. cikk az 59- cikket "hívja meg" és a
Mikor kell abbahagynom valamely anyag gyártását vagy használatát az engedélyezés miatt? Honnan tudhatom ezt meg időben? Mi a különbség az egyes listák között? Mindenki összekeveri az SVHC anyagok fogalmát a jelöltlistával. Az előbbi egy egyszerű összefoglaló elnevezés, aminek nincs jogkövetkezménye, csak könnyű hivatkozni rá. Elvileg minden CMR, vagy PBT vagy endokrin rendszert romboló anyag tartozhat ide. Ha megnézzük a cégek RSL listáját, azon gyakran ilyenek találhatóak, ők is szeretik SVHC-nek nevezni ezeket. Látni kell másfelől, hogy a REACH-ben, jogilag jól meghatározott módon, összesen 7 fokozat van az SVHC anyagok kiválasztásában és a választás a fenti, CMR, PBT, stb. anyagok közül történik, de ezeken kívülről is, ha a megfelelő, a benyújtó szerv által készítendő dokumentum igazolja az 57. cikkben megadott feltételeket.

A tagállamok, az EU Bizottság vagy az Ügynökség bejelenti, hogy szándékában áll valamilyen anyagra beadni egy, a XV. mellékletnek megfelelő dossziét, hogy elindulhasson a folyamat. Ezt érdemes megtekinteni, mert jó előre látható, hogy melyik anyagunk került "veszélybe". http://echa.europa.eu/hu/registry-of-current-svhc-intentions Figyelem! Ilyen indító javaslatot nemcsak a kiválasztásra, hanem pl. harmonizált osztályozási, vagy korlátozási javaslatra is beadhatnak.

Beadják a dossziét. Jelenleg 138 anyag van itt, azért, mert azok is szerepelnek, akik már továbbjutottak a következő fázisba. http://echa.europa.eu/hu/web/guest/registry-of-submitted-svhc-intentions

Az ECHA közzéteszi a listát Internetes konzultációra. 45 nap, hozzá lehet szólni. Olvasható minden anyagra külön a beadott kockázatértékelés és indoklás pdf fájlban Most éppen nincs ilyen konzultáció, de ha van, akkor itt látható.

Az ECHA eldönti, hogy ki kerül a jelöltlistára és azt közzéteszi az 57. cikk alapján. Az elsőt 2008. október 28-án 15 anyaggal és azonnali jogi következményekkel, lásd 32. és 33. cikk. http://echa.europa.eu/hu/candidate-list-table

Ebből az Ügynökség kiválasztja azokat, melyeket a XIV. mellékletbe javasol, hozzáteszi, hogy milyen határidővel kell beadni hozzájuk az engedélyezési dokumentumot, milyen határidő után nem lehet, csak engedély birtokában. Eddig már három ilyen javaslat volt, abból az első kettő már tovább is ment: http://echa.europa.eu/hu/web/guest/addressing-chemicals-of-concern/authorisation/recommendation-for-inclusion-in-the-authorisation-list/authorisation-list

A javaslati listát kirakják az Internetre konzultációra. Most a harmadik konzultációja folyik, 13 anyaggal http://echa.europa.eu/hu/draft-recommendation-of-priority-substances-for-inclusion-in-the-list-of-substances-subject-to-authorisation

A Bizottság dönt a XIV. mellékletbe kerülésről és erről bizottsági rendelet ad ki. Eddig már kétszer adott ki ilyet: 143/2011 2011. februárjában és 125/2012 2012. februárjában. 2013. februárjában várható a következő.

Tehát célszerű már az 1-ben megadott szándéknyilatkozat listát figyelemmel kísérni, mert itt már jó előre azonosíthatóak a kritikus anyagok. Persze a mostani jelöltlistában lévő anyagok kiváltása jó ha már javában folyik...