Árucikkek

Árucikkek: mindaz, amit a formájáért szeretünk

Internet linkek

Az Ügynökség iránymutatása az árucikkekről

Jogi alapok

Árucikk mindaz a termék, melyek funkcióját (amiért megvesszük) inkább a formája, alakja adja, mint az, hogy miből készült. Nyilván, hogy anyagokból-keverékekből készülnek ezek, vagy egy már kész más árucikkból (továbbalakítással). Könnyű felismerni az árucikkeket: amennyiben kettévágjuk, általában elromlik a funkciója, darabra vesszük őket, nem kilóra és méretspecifikációjuk szokott lenni.

Az árucikkeket éppen ezért nem gyártjuk, még akkor sem, ha mondjuk egy furán öntőgyantát (anyag) belepolimerizálunk az önötőformába. Kémiai átalakulás, polimerizácó történik, de a kapott termék nem anyag, hanem árucikk, a formája a fontos. Ugyanez a helyzet, ha megolvasztjuk a vasat és csövet húzunk belőle, csak itt nincs kémiai reakció.

Kérdések és válaszok

Partnercégemnél lámpagyártással, ezen belül szoláriumlámpák búráinak gyártásával foglalkoznak. Felmerült az a lehetőség, hogy az üvegterméket el szeretnék adni részben Unión belül, részben pedig Unión kívül. A vevők REACH érintettség, pre-regisztráció, stb. témakörben érdeklődtek és nyilatkozatot várnak. Emlékeim szerint ez több helyen elhangzott hogy az üvegből készült termékek, ahol a formának és nem az összetételnek van jelentősége egyértelműen árucikknek minősül, ráadásul a benne lévő összetevők nem juthatnak a környezetbe és így nem regisztrálandók. A képet színesíti, hogy 0,1 % feletti mennyiségben antimon trioxid (CAS:1309-64-4) tartalommal rendelkezik a termék, ami az ESIS szerint Karcinogén 3.-as kategóriába tartozik az R40-es mondattal, de emlékeim szerint az 57.cikk csak az 1,2 kategóriát tartja regisztrálandónak. A téma két szempontból érdekes: egyrészt a regisztrálási kötelezettség az olyan árucikk előállításoknál, melyek közben kémiai reakció is megy végben. Ezzel külön cikkem is foglalkozik. Másrészt az üveg szerepel az V. mellékletben, de ott is van olyan megjegyzés, hogy csak akkor, ha nincs benne 0.1%-nál több veszélyes összetevő. Az első kérdésnél azt kell figyelembe venni, hogy a kémiai reakciót követően (mikoris a bemért fém-oxidokból a polisav típusú óriásmulekulák alakulnak ki, lásd a másik cikkem) a kapott új kémiai anyag, az üveg, vajon tárolódik, elkülönül-e a technológiai folyamatban, vagy rögtön továbbalakítják a megfelelő árucikké. Egy vasműben a nyersvasat kokillába öntik és ott tárolják, mielőtt árucikké, hengerelt lemezzé alakítanák, vagy ötvöznék, stb. A másik véglet az epokit ragasztó: a kémiai reakció és az új kémiai termék létrejötte tökéletesen egybemosódik a forma létrejöttével, az árucikkek összeragasztásával. Vagy ugyanilyen egy bakelit tárgy polikondencációval együttes formázása. Tehát ezek általános, több iparágban hasznosítható megfontolások: meg kell vizsgálni, hogy elkülönül-e az üzemen belüli fázistermék a formázott terméktől. Ez egy anyagazonosítási kérdés, lásd a harmadik cikkem is. A másik kérdés az az, hogy vonatkozik-e az üveg regisztrációs felmentése (V. melléklet) egy ilyen, "antimonüvegre"? Ehhez megint azt kell megérteni, hogy az üvegben már nincs rákkeltő antimón-trioxid. Az kémiailag kötve van a polisavban, ki nem oldható, el nem különíthető. Azt kell megvizsgálni, hogy maga az üveg anyaga veszélyes-e (majdnem biztos, hogy nem). Tehát e megközelítéssel vonatkozik rá az V. melléklet regisztrációs felmentése, de ehhez a cégnek ki kell jelentenie, hogy az antimonüveg nem veszélyes. Másfelől, ha az antimón-trioxid bekerülne a jelöltlistába, akkor sem vonatkozna az "antimonüvegre" a 7.2 bejelentési kötelezettség, sem a vevőnek való jelentési kötelezettség.

2. Cégünk horgászólom öntésével foglalkozik és ezen tevékenység során ömlesztett ólmot vásárolunk az EU-n belülről, melyet kézi erővel horgászólommá öntünk. Úgy gondoljuk, hogy cégünk ezen tevékenysége alapján nem tartozik a REACH hatálya álá. Kérem erősítsen meg ebben. És ha lehet írja meg esetleges további teendőinket. Nem szeretem azt a kifejezést, hogy "nem tartozunk a REACH hatálya alá". Mindenki oda tartozik valamilyen tevékenysége miatt. Amit le lehet szögezni:

1. Önök nem gyártanak, nem importálnak vagy nem nyernek vissza anyagot (ólmot) tehát nincs, pontosabban most már úgy kell mondani: nem volt (elő)regisztrációs kötelezettségük.

2. Önök használnak ólmot, tehát minden további felhasználói kötelezettség vonatkozik Önökre: biztonsági adatlapot kapnak, az alapján kell eljárniuk, jelezniük kell a beszállítónak, ha valamivel abban nem értenek egyet, vagy ha valamilyen egészségi, biztonsági, környezetvédelmi problémát tapasztalnak az anyaggal kapcsolatban. Mellékesen vonatkozik Önökre a külön követelményeket támasztó magyar Kémiai Biztonsági törvény és a vonatkozó 44/2000 EüM rendelet is.

3. Várhatóan 2010 elején olyan biztonsági adatlapot kapnak majd, melynek van un expozíciós forgatókönyv melléklete. Ha ebben az Önök tevékenysége nem szerepel, pontosabban ha az adatlapnál sokkal részletesen megadott expozíciós (humán és környezeti) körülményeknél Önöknél kockázatosabbak a körülmények, akkor bajban vannak. Mert vagy abbahagyják a tevékenységet, vagy saját maguknak kell a XII. mellékletben megadott kémiai biztonsági értékeléssel igazolni, hogy a kockázatosabb körülményeik is kielégítő kockázatúak.

4. Valamikor az elkövetkező években az ólom meg fog jelenni a jelöltlistán az Ügynökség honlapján (nem tudni mikor, de fél évvel előtte már jelezni fogják ezt egy un. elő-jelöltlistán). Az ezt követő napon Önöknek jelezniük kell a vevőiknek, hogy jelöltlistás anyag van a horgászólomban és meg kell adniuk - a biztonsági adatlap mellékletében szereplő és a horgászásra, mint tevékenységre vonatkozó kockázatkezelési intézkedéseket a kereskedőnek, hogy az valamiképpen továbbítsa a horgászoknak.

5. Ezt követő időben, nem tudni mikor, az ólom megjelenhet a XIV. mellékletben egy, a megjelenés után két-három évvel bekövetkező, un naplemente időponttal. Ettől az időponttól kezdve az ólom nem lesz használható semmilyen tevékenységben, csak azokban, melyekre külön eljárás keretében engedélyt kértek és kaptak.
Mi a teendője annak a vállalkozásnak, amelyik SVHC anyagot tesz az általa előállított árucikk(ek)be? Két feladata is van: a 7.2 cikk alapján 2011 június 1 után az SVHC anyagok kisebb csoportját alkotó, jelöltlistás anyagokat be kell jelentenie az Ügynökségnek, ha 1 t/év és 0,1%-nál többet tesz egy-egy ilyen anyagból a termékébe, illetve már idén, október 28-tól kezdve a megjelent anyagokat jelentenie kell a vevőinek, ha 0,1%-nál több van az eladott termékben ezekből.
Mit kell regisztrálnia annak a vállalkozásnak, mely polietilénből, mindenféle adalékanyagok jelenlétében kémiai térhálósítással térhálós polietilén hablemezt állít elő, melyet pl. gumimatracként használnak? Semmit. Bár egyértelmű kémiai reakció megy végbe, de ez árucikk kialakítása közben történik, és az adott vegyi anyagoknak ez a végfelhasználása. Ez a tevékenység az V. melléklet szerint fel van mentve a regisztráció alól.
Kell-e regisztrálnia a termékét a hőálló téglagyártó vállalkozásnak? A folyamat szerint homokból, mészkőből, titán-dioxidból és más anyagokból szilikátok és titanátok képződnek. Ezekből a kemencéből kifolyatva téglákat öntenek. Nem kell regisztrálni, bár kémiai reakció megy végbe, de a termékbe semmi olyan komponens nincs, melyet szabaddá válásra tettek volna bele. A tégla kopása felhasználás közben nem cél, csak sajnálatos következmény.
Egy előadáson elhangzott egy olyan mondat, hogy az üveggyártás keményen érintve lesz a REACH által, mert - és ez már nem egyértelmű számomra - az üveget, mint kémiai vegyületet és nem mint terméket akarják kezelni. Lehet, hogy félreértésről van szó, de az én megközelítésemben az üveg egy termék, melyből tervezetten nem kerül ki semmiféle veszélyes anyag felhasználás során, így az üveg terméket szerintem a REACH nem érinti, csak a gyártási folyamatot. Ha a terméket, amit ír, úgy érti, hogy pl. üveglap, akkor teljesen igaza van. Ez a REACH meghatározása szerint árucikk és nincs regisztrációs kötelezettség. Bár igaz, hogy kémiai reakció révén alakul ki, de az V. melléklet alapján (és ez egyértelműen kiderül az árucikkekről szóló útmutatóból is) nincs semmilyen aktív REACH kötelezettség vele kapcsolatban. Ami a nehézséget okozza az az, hogy az ilyen atomrácsos, igen sokféle makromolekulából álló anyagok azonosításával nem foglalkozik az iránymutató dokumentum. A vonatkozó közleményemben megpróbálok néhány megfontolást megadni. A megoldás kulcsa itt is az, hogy úgy kell eljárni, ahogy a versenytársak.
A vevőm mindenféle kérdőívvel zaklat SVHC anyagokról. Mit válaszoljak? A REACH 33. cikke kötelezi Önt, hogy nem az SVHC anyagokra, mely pongyola megfogalmazás, hanem a jelöltlistás anyagok jelenlétét az Ön által eladott termékekben október 23-tól kezdve jelezze a vevőjének (tehát köteles válaszolni az ilyen kérdésére). Ez Önt akkor érintheti, ha lágy PVC, égésgátolt polisztirol, vagy kemény PUR hab van a termékében (leegyszerűsítve a kérdést), mert ezekben fordulhatnak elő a jelöltlistában oktber 23-án megjelent lágyítók, hexabrómciklododekán vagy metiléndianilin, 0,1%-nál nagyobb mennyiségben.
A vállalat eloxálással színezi az alumínium termékeket (árucikkek). Megvásárolja az alumínium tárgyat, majd eloxálja, szereli, értékesíti. Kell-e az eloxált terméket regisztráltatnia, hiszen itt kémiai folyamat megy végbe? Nem, mert az oxidréteget nem azért vitte fel, hogy az szabaddá váljon. A szép színhez nem kell, hogy ez lejöjjön a felületről, sőt. Nem is értékesíti külön, lekaparva, mint értékes terméket az eloxált réteget
Kell-e a fenőkő alumínium-szilikát anyagát regisztráltatni, hiszen ez fenés közben szabaddá válik. Az árucikkekkel foglalkozó iránymutatás szerint semmilyen olyan kopás, mely a funkció működésének szerves velejárója, nem tekinthető olyan szándékolt szabaddá válásnak, ami a REACH szerint regisztráció köteles lenne. Ez a funkció működésének – nem kívánt – mellékterméke.
Kell-e regisztráltatni azt az összeégett szilikon kenőanyagot, melyet a cég az árucikke felületi kezelésére használ, majd a folyamatban ráég a felületre, majd onnan eltávolítja, és hulladékként kezeli? Nem. Ez az új kémiai anyag elkülönítésre kerül, de forgalomba nem, hanem hulladékba. Ha a cég értékesítené, vagy maga hasznosítaná, akkor kellene regisztráltatnia. Nem jelenti ez azt, hogy a munkavédelmi törvénynek megfelelően a dolgozók és a környezet kockázatának értékelését nem kell elvégeznie, hiszen akár igen komoly veszélyforrást okozhat egy ilyen ismeretlen összetételű anyag.
Cégünk személygépkocsi alkatrészeket gyárt. Csomagolás során egy rozsdagátló olajjal vonjuk be a termékeinket, illetve egy termékünket rozsdagátló anyaggal bevont fóliába csomagoljuk. Kérdésem az lenne, hogy ilyenkor ezen anyagok Reach hatálya alá tartoznak-e, illetve bevallásra(???) vagyunk-e kötelezve. Nem. ez a bevonás nem tartozik a szabaddá válás témakörében, melyre regisztrációs kötelezettség vonatkozik. Azért nem, mert nem ad hozzáadott értéket a termékhez, csak megvédi azt. Maga a rozsdagátló anyaggal bevont fólia már ilyen, hiszen annak két funkciója van: a főfunkcó, hogy csomagol. A mellékfunkció, hogy a belevitt rozsdagátló anyag szabaddá válik és csak ekkor, ha szabaddá vált, fejti ki a belecsomagolt alkatrészre a rozsdagátló hatást. De ha ezt a csomagolóanyagot nem Önök gyártják, vagy ha ezt nem importálják nem EU országból, akkor nem Önöknek kell a belevitt rozsdagátlót (elő)regisztálniuk. Arra kell - a fentieken túl - figyelniük, hogy akár az olaj, akár az alkatrész nem tartalmaz-e olyan, CMR, vagy PBT, vagy vPvB anyagot, melyek rákerült a 2008 októberében, vagy azt követően, az Ügynökség által közzétett jelöltlistára. Mert ha van ilyen, akkor azt, ha mennyisége 0,1% felett van a teljes alkatrészre vonatkozóan, akkor jelezni kell a vevőnek, ha meg ezen csúnya anyag mennyisége 1 t/év felett van, akkor az Ügynökségnek is. Az első határideje a megjelenést követő első szállítás, a másodiké pedig 2011. június 1.Mégegyszer, hogy világos legyen: meg kell különböztetni két esetet: ha Önök tették az eladott tárgyba, vagy tárgyra ilyen anyagot, úgy, hogy az eladott termékben a mennyisége több, mint 0,1%, akkor Önök fogják ezt elsőként a szállítási sorban jelezni (és Önöknek kell ha a mennyiség több, mint 1 t/év az Ügynökségnek is bejelenteni). Ha ilyen tárgyat kapnak, nem az Önök dolga ennek kikutatása, hanem a beszállítójuk kötelessége a tény jelzése. Kivétel, ha Önök importálják a tárgyat, mert akkor ugyanazok a kötelességeik, mintha Önök szennyezték volna el a tárgyat saját tevékenységükkel.