Importálás

Importálás: nem közösségi országból való behozatal!

Internet linkek

A Cefic anyaga az importálás gyakorlati megoldásairól Messze túlmutat szerintem a REACH adta lehetőségeken: írják is, hogy a hatóságnak is szól.

Cikkek magyarul Iránymutatás már magyarul A Cefic-Concawe anyag: ki az importőr? Példa az importőröknek átadandó "Egyetlen EU képviseleti megbízást" igazoló dokumentumra

Jogi alapok

Sajnos az importőr meghatározása a REACH jogi szövegben meg az iránymutatásban sem nagyon használható. MIndig arra kell gondolni, hogy valakinek a szállítói láncon fel kell vállalnia az importőr szerepét. Lehet ez a nem közösségi gyártó, ha megbíz egyetlen képviselőt. Meg kell, hogy nekünk mondja, megadja az adatait, kapcsolatunk kell legyen a képviselővel. Legyünk óvatosak, sok képviselőről kiderül, hogy nem létezik, csak az Interneten hozták létre! Valakinek az EU-ban el kell végeznie a REACH és CLP feladatokat, ez a dolog lényege.

Kérdések és válaszok

Újrahasznosított gumiként gumikeveréket hozunk be Ukrajnából. A gumi őrleményt, amit csak feltételezni tudunk, hogy valamikor gumi lehetett (gumihulladékból lett őrlemény, amit nem tudunk visszavezetni a monomereire) összekeverték lágyítókkal és ebből keletkezett az újra hasznosítható gumikeverék, ami tekercsekben van. Ehhez a gumikeverék gyártók újabb anyagok hozzáadásával újabb gumikeverékeket készítenek. Az importálók mi vagyunk. Az elő-regisztrációt 100-1000to ig adtuk meg, az elő-regisztrációval 2013 után 100to/éves mennyiséget hozhatunk-e be? . Más cég csinálhat-e erre az anyagra elő-regisztrációt 100to/év-re Ez egy polimer + lágyító keverék amit behoznak. A polimer importot terhelő regisztrációs kötelezettséget a 6.3 cikk szerint a monomerek előregisztrációjával lehet csak elhalasztani. Utána, amikor a monomerekre számított tonnák elérik a megfelelő mennyiséget, az importőrnek a monomereket mindenképpen regisztrálnia kell, meg kell szerezni a monomerekre vonatkozó vizsgálatokat (fogalmam sincs hogyan, de volt egy ilyen iránymutatás néhány évvel ezelőtt, mely ezt kifejezetten előírta). A lágyítót külön kell előregisztrálni, magát az anyagot, ha az nem polimer. A termék, amit behoztak nem bevezetett anyag, úgyhogy teljesen illegális volt az előregisztrációja. Attól, hogy a REACH-IT befogadta és adott neki egy REACH számot, még semmi sincs elintézve. A megadott REACH szám alatt reclaimed rubber szerepel, ami elég vicces bevezetett anyag név lenne....
Egy keverékről lenne szó, ami az Unión kívülről érkezik be. Maga a keverék évi 6 tonnában érkezik be az Unió területére. A keverék egyik összetevője lenne a kérdés, ami 20 %-ban van a keverékben! Az összetevő CAS száma: 64742-94-5. A CLP -ben kötelező besorolása van, miszerint rákkeltő. A behozatali adatok alapján, évi 1,2 tonna / év, ennek a rákkeltő anyagnak a mennyisége. Kérném nagy vonalakban segítségét, milyen REACH bejelentési kötelezettségeknek kell(ett volna) megfelelni az elsődleges forgalomba hozónak, azaz importőrnek? Nem látnám, hogy rákkeltő lenne. Másrészt még ha az is lenne, ez lehet az a tipikus eset, melyre szinte minden előadásban utalok. Az adott CAS szám szolvent naftát jelent. Ez alapból rákkeltő lehetne, de az ilyen olajipari termékeknél mindig van egy megjegyzés (ennél most nincs, de nem is kell, mert ez a CAS szám alapból nem rákkeltő), és ha megnézi a CLP rendeletben a sor végén a megjegyzést, akkor láthatja, hogy ha pl. a DMSO-os extrakt az adott termékre egy bizonyos százalék alatt van (ez kicsi PAH tartalmat jelez), akkor mégse kell rákkeltőként kezelni. Szóval ez ügyben a szállító besorolását kell figyelni, vagy külön analízissel meggyőződni, hogy mennyi a termék PAH tartalma. Ha nem rákkeltő, akkor egy késői előrgisztrációval (az első évi egy tonna behozatal elérést követő fél éven belül esedékes) el lehet a kérdést intézni. További minden veszélyes komponensre nézve az első mg-ok behozatalát követő egy hónapon belül kellett (volna) bejelentést tenni az Ügynökségnél (ingyenes), ahol meg kell adni e veszélyes komponensek CLP besorolását. Az egész keveréket pedig, ha veszélyes, be kell(ett volna) jelenteni az OKBI-nak magyar nyelvű biztonsági adatlappal.
Abban az esetben, ha ténylegesen létezik egy ilyen egyetlen képviselő, kell nekünk az egyetlen képviselő felé jelezni, hogy mi hozunk be az őt kijelölő cégtől vegyi anyagot? Van valami kötelezettségünk ezzel kapcsolatban az osztályozás bejelentési kötelezettségen kívűl? Kell ezt a dolgot nekünk jelezni az Ügynökség felé? A következő behozatalnál közvetlenül felvehetjük a kapcsolatot a nem-EU gyártóval vagy a kijelölt cégen keresztül kell a továbbiakban lebonyolítani a behozatalt? Nem, pont fordítva: a nem EU gyártó és az egyetlen képviselő kötelessége, hogy felvegye Önökkel a kapcsolatot. Teljesen hivatalosan és dokumentálhatóan. Nem kell Önöknek semmit jelezni az Ügynökség felé, csak eltenni az igazoló dokumentumot az ÁNTSZ ellenőrzéshez. Persze mindez csak akkor igaz, ha a nem-EU gyártó hivatalosan jelezte, hogy van egyetlen képviselője.

Az Önök behozatali „technikája” az egyetlen képviselő jelenléte miatt semmiben nem kell, hogy változzék. Nem kötelesek felé jelenteni a behozott mennyiségeket (ez a -nem EU - gyártó dolga). De a képviselő felé jelenthetik a felhasználásokat, ha azokat azonosítani akarják (legalább egy évvel a regisztrációs határidő előtt). Önök az EU-s egyetlen képviselő kijelölésével további felhasználókká váltak, megszűnt a regisztrációs kötelezettségük. DE:

- ellenőrizzék, hogy a kijelölt cég valóban létezik, nem csak egy postafiók. Kapják meg ezért a teljes elérhetőségét. A REACH szigorú szakmai feltételeket támaszt az egyetlen képviselő személyére. Ha kétségek támadnak, jelezzék az adott ország hatóságának. Utaznak az ilyen ügyekre, mert már eddig is sok visszaélés volt ezzel: éppen, hogy csak bejelentett cégeket adtak meg egyetlen képviselőnek.

- E cég nem végezheti el Önök helyett az osztályozás bejelentés feladatát (határidő év vége, ill. az importot követő egy hónap). De megadhatja az adatokat és önök ezek felhasználásával – együtt a többi importőrrel, akiknek ő egyetlen képviselőjük – közös bejelentést tehetnek.
A cég ahol dolgozom egy speciális anyagot szeretne értékesíteni, mely anyagot legjobb ismereteim szerint Európa területén nem használja más, csak a leendő ügyfelünk. A felhasználói lánc így néz ki: Gyártó (USA) -> Mi cégünk (magyar) -> Vevő (magyar) -> Végfelhasználó (EU-n ill. EGT-n kívüli, felhasználás helye nem EU vagy EGT) Várhatóan éves szinten 2400 kg lenne a forgalom a szóban forgó anyagból. Az anyag maga egy szerves oldószer elegy melynek a fő összetevője sem éri el a 40%-ot, az elegy többi összetevője titkos. Van-e elő- ill. regisztrációs kötelezettség ez esetben is, amikor az anyag felhasználása EU-n kívül történik, azon csak "keresztülmegy"? Ha a termék vámszabad területen lenne csak az EU-ban, akkor nem lenne probléma, mert akkor fel lenne mentve a REACH alól. Ez vonatkozik a tranzitra is, ami az Ön esetében úgy tűnik leírja a helyzetet. Mindez azt jelenti, hogy csak akkor van regisztrációs kötelezettség, ha az ilyen terméknek van felhasználása az EU-ban, tehát itt jön létre az expozíció. Hiszen a regisztráció az anyagról és annak felhasználásáról (biztonságos felhasználásáról) szól. Az Önök esetében ezért döntően az esik latba, hogy történik-e expozíció a termékkel: tehát pl. átcsomagolják (belső csomagolásváltás), keverik, hígítják, stb. Ha nem, akkor szerintem fel vannak mentve a regisztráció alól. A gond az ellenőrzéssel van, mert szó szerint olvasva a rendeletet, önök importálnak és akkor regisztrációra kötelezettek. Van egy olyan kérdés-felelet az Ügynökség honlapján, hogy ha valaki egy anyagot gyárt (magyarul kémiailag előállít) az EU-ban, majd azt rögtön exportálja az EU-n kívülre, akkor kell-e regisztrálnia. A válasz igenlő. De ez belefér az én megközelítésembe, hiszen egy anyag előállítása óhatatlanul az azzal történő expozícióval jár együtt: szagolják a dolgozók, kimegy a levegőbe, tartályba kell tölteni, mosogatni kell utána, stb. Tehát a regisztráció ebben az esetben az anyagról és annak a gyártó cégnél történő "felhasználásáról" szól. Azt most nem vettem figyelembe, hogy egyetlen komponens mennyisége sem éri el az évi egy tonnát, tehát ez is "felmentést" jelent.
Kínából egy olyan gyártótól importálunk közvetlenül veszélyes gumiipari kemikáliákat (anyagonként több, mint 1 tonnát), aki előregisztrálta ezeket, az előregisztrációs számokat megküldte nekünk. Azt mondja, hogy Európában van képviselője, aki regisztrálni fog. (SIEF-ben nem veszünk részt). Van-e valami tennivalónk a REACH szerint? Bejelentés ECHA-felé, BTA módosítás CLP stb., hatóság általi ellenőrzések. Elfelejtették a CLP rendeletbe berakni ezt a képviselőt és a feladatait. Magyarul, hogy ő jelentse be az általa képviselt anyagok osztályozását 2010. dec. 1-ig az Ügynökségnek. Hiszen ő tudja az adatokat, ő ül ott a SIEF-ben, a regisztrációhoz megkapja a jogot az adatokhoz való hozzáférésre. De nem jelenthet, mert nem adtak neki jogot, meg sem említették. Ez csak akkor gond, ha a képviselő nem 2010 határidejű regisztráló. Mivel regisztrálni szabad, sőt kell is neki, a regisztrációval pedig bejelenti az új osztályozást is, ezzel azokra az anyagokra, melyekre képviselő, és melyeket egyébként Önök importálnak, a dolog el van intézve. Ha későbbi határidejű regisztráló, akkor meg kell szerezze az adatokat és praktikusan egy közös CLP bejelentést kellene készíteniük valamelyiküknek mindnyájuk nevében a "közös" képviselőjüktől kapott adatok alapján. Hiszen nyilván nem csak önök az importőrök erre az anyagra (és az összes többire). A hatóság felé elegendő, hogy bemutatja az előregisztrációs számokat, de kellene a nem EU beszállító által megadott egyedüli képviselő elérhetősége is. A biztonsági adatlapok elkészítése már bizonytalanabb: a legjobb ezt tisztázni az egyedüli képviselővel.
Nem a közösséghez tartozó országból importálok egy anyagot, ezt feldolgozom, majd nem közösségi országba exportálok (vagy az anyagot, vagy a belőle készült más terméket, lásd az alábbi lehetőségeket). Ez a tevékenységem vámmentességet élvez a 2003. évi CXXVI. törvény értelmében. Mi a helyzet a REACH kötelezettségimben? Először is le kell szögezni, hogy a 2b cikk következtében a vámfelügyelet alatt álló anyaggal végzett bármilyen használatnak számító tevékenység a REACH alá esik. A használat megítélésénél kulcskérdés az expozíció. Hiszen a REACh arról szól, hogy ha van expozíció, akkor azt a REACH szerint kezelni kell: azonosítani a felhasználást, valakinek regisztrálnia kell és kezelni ennek a felhasználásnak a kockázatát. A fenti Concawe-Cefic dokumentumban van egy utalás, hogy ha szigorúan zárt körülményeket tartok fenn, akkor nincs REACH kötelezettség, de ezt elég kockázatosnak tartom. Négy eset különböztethető meg (nem beszélve arról, ha tényleg csak tárolják, vagy pl. átszállítják az anyagot az adott országon, mikor is nincs expozíció, nem vonatkozik a REACH). Ha az importált termék készítmény, akkor persze a megfelelő komponenseire igazak a továbbiak: Ha pedig árucikket importálunk és átalakítás után exportáljuk, megítélésem szerint nincs REACH kötelezettségem, kivéve, ha szabaddá válásra beletett komponens volt benne és az az átalakításunknál, vagy az importunk során szabaddá válik (ilyen lehet pl. a zsírpapír). Sem a 7.2, sem a 33. cikk nem vonatkozhat szerintem az importált és exportált árucikk esetére.

a. Az anyagot átcsomagolják (belső csomagolás, van expozíció). A csomagoló cég importőr, (elő)regisztrálnia kell és kezelnie ezt az expozíciót

b. Az anyagot készítménnyé keverik. A keverést végző importőr, (elő)regisztrálnia kell az anyagot és kezelnie az expozíciót. Ha a kapott készítmény veszélyes, nem kell adatlapot mellékelnie az exporthoz, csak ha a fogadó országban ez előírás. Nem kell a fogadó országban lévő expozíciókra kémiai biztonsági értékelést végeznie. De kell a keverésre, ha a feltételek adottak: nagyobb mint 10 t/év az import és az anyag veszélyes.

c. Az anyagot kémiailag átalakítják és más kémiai anyagot exportálnak. Ez az importált intermedier esete. Ebben az esetben két (elő)regisztráció szükséges: az importált A anyagot és a belőle gyártott és exportált B anyagot is kell. Az A anyagra lehet használni az intermedier felmentést, ha zártan kezeli a cég a kémiai átalakítás során (18. cikk, mert az ECHA állásfoglalása szerint az importált intermedier szállított elkülönített intermediernek számít.). A B anyagot pedig a gyártása miatt kell regisztrálni, függetlenül attól, hogy exportáljuk (egyéb feladatokra nézve lásd a b. pontot)

d. Az anyagból árucikket állítanak elő és azt exportálják. Ha itt kémiai reakció van (pl. polimerizáció, polikondenzáció), akkor ez az importált intermedier esete (c.). Ha nincs kémiai reakció, akkor az import miatt kell (elő)regisztrálni és lefedni az árucikkelőállítás expozícióját (gondoljuk pl. egy bérfestés esetére: bejön a festék, festünk vele valamit és a festett terméket exportáljuk). Az exportált árucikkre nem vonatkozik a 7.1, 7.2 és a 33. cikk.

Birtokunkban van egy preregisztárciós lista, amely egy indiai gyártótól származik. Ebben egyértelműen megjelöl egy cseh céget, aki az indiai gyártó egyetlen európai képviselője és ő előregisztrálta a listán szereplő anyagokat. Mi a listán szereplő anyagok egyikét sem előregisztráltuk. Meglehet, készítményeinkben tudnánk használni és vásárolnánk alapanyagot. Kérdésem a következő: Csak a csehországi cégen keresztül tehetem meg, ha nem akarok most regisztrálni? Szerintem csak tőlük, rajtuk keresztül tudunk vásárolni ( Csehország ), viszont a kedves indiai cég nem ezt gondolja. Nem jól látja, az indiai cégnek van igaza. Azáltal, hogy a cseh cég előregisztrálta ezeket az anyagokat, ugyanezeket az anyagokat ugyanattól az indiai cégtől Önök is szabadon importálhatják, a cseh cég közbeékelődése nélkül. Kivéve, ha az indiai úgy állapodott meg a csehhel, hogy ő nemcsak egyedüli képviselő, hanem egyedüli importáló is (ami nem ugyanaz!!) és ezért az indiai nem adna el Önöknek közvetlenül terméket (úgy tűnik, nem ez a helyzet). Sőt ennél több is igaz: az adott anyagot nemcsak közvetlenül az industól, hanem egy nem európai kereskedő cégen keresztül is, sőt akár készítményben/keverékben is importálhatják. A feltétel csak az, hogy a teljes importált anyagmennyiséget ugyanaz az indiai cég gyártsa (illetve a készítményben a más által gyártott rész egy tonna/év alatt legyen). Ezt Önöknek valahogy igazolniuk kell dokumentummal. Persze keveréknél az egyéb komponensek előregisztrációjának is rendben kell lennie. Amennyiben az indiainak nincs a csehhel ilyen kizárólagos "importálási képviseleti" megállapodása, akkor célszerű lehet Önöknek egy késői előregisztráció beadása (ha kizárólagosság van, akkor a továbbiak értelmetlenek, hiszen úgyis csak a csehen keresztül importálhatnak). Ennek a késői előregisztrációnak több előnye van:

- ingyenes

- ha bármi okból felmondásra kerül a cseh-indiai egyetlen képviseleti megállapodás, Önök továbbra is - a saját előregisztráció jogán - importálhatnak, egészen a saját regisztrációs határidejükig. Azt követően csak a regisztráció beadásával folytathatják ezt a tevékenységet.

- ha nem kerül az egyetlen képviselet felmondásra, de - bármilyen okból - a cseh nem veszi be az Önök felhasználását azonosítottként a regisztrációjába, Önök saját jogon a saját regisztrációs határidejükig folytathatják az importot. Ez sokkal későbbi határidő lehet, hiszen a cseh cégnek minden, az adott indiai gyártótól importáló EU-s cég mennyiségét össze kell vonnia, míg a saját jogú előregisztráció esetén csak a saját import mennyisége számít a regisztrációs határidő megállapításában.
Mely része a REACH-nek mondja ki azt, hogy ha egy cégnek van képviselete az Unióban, akkor attól függetlenül, hogy mi az USA-ból vesszük ugyanazt az anyagot, nem kell előregisztrálnunk. Nem tudom megérteni, hogy miért nem számít ez importnak. Nagyon megköszönném, ha valamilyen kapaszkodót adna (jogszabályi hivatkozás), mert mindenki mást mond a témában, és komoly bonyodalmak elé nézünk. Én eddig azt az elvet követtem, hogy aki behozza, vagy gyártja az anyagot, az az érintett. Márpedig ezt az anyagot mi hozzuk be, a számla nem európai cégtől származik. A 8. cikk. De ehhez az kell, hogy az USA gyártó vagy készítménykeverő (kereskedő nem!) a REACH-nek megfelelően bízzon meg egy EU-ban letelepedett egyetlen képviselőt. Erről értesítse az eddigi importálókat, hogy mostantól ők további felhasználók a REACH 8. cikke szerint. Semmi addigi importszerződés, megállapodás, gyakorlat, árak, stb. ettől nem változik, csak az, hogy az importőr a képviselőnek kell, hogy jelezze, hogy ő és az ő vevői mire és hogyan használják a terméket (felhasználás azonosítása). Azért hogy el tudja készíteni a regisztrációját. A képviselőnek persze az összes szóban forgó anyagot előregisztrálnia kell. Ha erről lemarad, hiába a szerződés, az importőrök importőrök maradnak.
Nem EU Közösségi gyártó EU importőrei elvégzik az előregisztrációt, ahogy elő van írva. A nem EU gyártó 2008. december 1. után valamikor úgy dönt, hogy megbíz egy egyetlen EU képviselőt. Kell-e ennek előregisztrálnia a 28(6) cikk szerint? Nem kell, hiszen ő nem végez importot, tehát nincs regisztrációs kötelezettsége. Az egyetlen képviselő a megbízás alapján elvégzi a regisztrációt a megfelelő időben, mert erre jogosítja fel a megbízás és a 8. cikk. A megbízás időpontjáig az importőrök jogosan importálnak, hiszen előregisztráltak. Az utána következő időszakban további felhasználókká válnak.
Hulladékot importálok. Mi a teendőm? Hulladékimportról nem tud a REACH, de az alapelv - minden, ami az EU-ba bekerül, akár kémiai reakcióból, akár a természetből, akár visszanyerésből, az (elő)regisztrálandó - az következik, hogy a hulladékimport is regisztrációs kötelezettség alá esik. A részletekről lásd a hulladékvisszanyerés kérdéskört.
Vascsövet, vasrudat és vaslemezt importálók Kínából. Ez árucikknek, vagy anyagnak/készítménynek minősül-e? Az árucikkekre vonatkozó útmutató 3.3.1 pontjában az ilyen, "feldolgozás közben" lévő termékekre lényegében azt fogalmazzák meg, hogy ha a vevő számára az alak a fontos, amit megvesz és ha az összetétel lényegesen már nem változik a további feldolgozás során, akkor a termék árucikk. Ez például azzal igazolható, hogy a specifikációban méretadatok vannak. Ha nem így van, akkor anyag. Tehát ha a vascső, rúd vagy lemez EU-s vevői megtartják feldolgozás közben a cső, rúd vagy lemez alakot, akkor az importált termék árucikk. Az a mennyiség, melyre ez nem igaz, anyag, ha csak a "vastartalma" hasznosul. Ha az ötvöző komponensek is fontosak, akkor készítmény és minden komponensét, ha meghaladja az évi egy tonnát, regisztrálni kell.
Kell-e regisztráltatni az orosz importból behozott, aktív korom nevű, döntően szenet tartalmazó anyagot, melyet nehézolajok pirolízisével állítanak elő? Az előadásban a válaszom kapásból az volt, hogy nem, mivel a IV. mellékletben két „szén” is szerepelt (ekkor még, azóta törölték), kétféle EINECS számmal a regisztráció alól felmentett anyagok közül. Végül az is elhangzott, hogy meg kell nézni a dokumentumokban a termék(ek)re megadott EINECS és CAS számokat, és ha azok megegyeznek a IV. mellékletben szereplő anyagok számaival, akkor a felmentés biztos. Megvizsgálva a számokat, kiderült, hogy az importált szén EINECS száma eltér mindkét, a IV. mellékletben megadott számtól. A termék megtalálható az ESIS adatbázisban és rengeteg gyártó, sok felhasználás és jó néhány vizsgálati adat (összesen 100 oldalon) is megtalálható volt. A helyzet azért tanulságos, mert mindkét „természetes szenet” biztos, hogy mesterségesen állítják elő (meg is lehet találni a gyártójukat az ESIS oldalon), másrészt a 80%-os szabály szerint mindegyik ugyanazon anyagként lehetne regisztráltatható (együtt más "szenekkel", pl. petrolkoksz, növényi termékekből nyert aktív szén, stb.). Tehát az a végső javaslatom, hogy a terméket regisztrálni kell. Az lenne a logikus, hogy az összes széngyártó megegyezne, hogy csak egyetlen, túlnyomórészt grafitból álló szenet regisztrálnának a 80%-os szabálynak megfelelően. A kérdéssel részletesen foglalkozik egy új cikkem.
Az EU-ban lévő gyártó/importőr megbízhat-e egy képviselőt maga helyett, vagy ez csak az EU-n kívüliekre érvényes? Mindkét képviselet lehetséges, de lényegesen eltérő tartalommal. Az EU cégek által megbízott képviselő (4. cikk) kifejezetten arra szolgál, hogy az EU cég megőrizze inkognitóját a versenytársak, tehát az anyaginformációs cserefórum többi tagja előtt. Ekkor az adategyeztetési eljárások folyamán nem derül ki, hogy ki is volt a (elő)regisztráló (csak a vezető regisztráló szerez tudomást a képviselő mögötti cégről, de csak a végső dossziébeadásnál). Nem zárja ki a REACH, hogy ugyanez a képviselő más REACH feladatokat is átvállaljon, hiszen a megbízás egy általános jogi lehetőség. A nem EU cég által megbízott egyedüli képviselő pedig – a jogi szöveg szerint - minden, a REACH-csel kapcsolatos feladatot felelősséggel átvállal az importálóktól. Azok – bár az anyagbehozatalt ugyanúgy intézhetik, mint eddig - de további felhasználókká válnak. Eltűnik az eredeti, regisztrációs, engedélyezési és osztályozás bejelentési kötelezettségük.
Közvetlen importáló több helyről szerez be egy anyagot. Az össz-mennyiségre kell regisztrálnia? Előfordulhat-e, hogy külön-külön kell regisztrálni az eltérő helyekről behozott anyagot? (Ha mondjuk szennyezőket, vagy egyéb adalék-, stabilizáló stb. anyagot tartalmaz eltérő koncentrációban. Azaz: mi az a minimum információ az anyagról, ami egyértelműen azonosítja? Itt is érvényes a „>80%-os” szabály?) Össze kell adni. A 80-as szabály érvényes. Ha csak stabilizáló adalék van bennük, akkor csak az anyagot (hozzáadva a nem stabilizált mennyiséghez). Más jellegű komponensek jelenléte (tehát készítményimport) esetén az anyagot (megint hozzáadva a többi, adalékolatlan anyaghoz a mennyiségét) és a más adalékot is, külön-külön kell regisztráltatni. A szennyezők, melyek együtt születtek az anyaggal, nem számítanak külön komponensnek, azok összetevők.
Összevonhatja-e az egyetlen EU képviselő az általa képviselt, de különböző nem-EU gyártóktól származó azonos anyagokat? Egy legfrissebb EU bizottsági állásfoglalás szerint (2008. április) az eltérő nem EU gyártóktól származó azonos anyagokra az egyetlen EU képviselő külön-külön ad be regisztrációt (és előregisztrációt). De ha ugyanazon jogi személy ugyanazon nem EU gyártótól többféle EU országba importálja az adott anyagot, akkor azokat össze kell vonni, tehát pl. hat EU országba történő import esetén a hat importáló külön-külön regisztrációja (az adott, nyilván egyenként kisebb volumennel) helyett, az egyetlen EU képviselő megbízásával egyetlen, nagyvolumenű regisztrációra kerül majd sor.

A szomszédos országokból, Ukrajnából, Szerbiából, Horvátországból hozok be vegyi anyagokat. Importnak számítanak-e ezek? Igen, egészen addig, amíg az adott országok nem csatlakoznak. Ez kétféleképpen történhet: vagy a Közösséghez csatlakoznak, mint ahogy mi, vagy csak a REACH-et fogadják el, mint előírást, ahogy Norvégia, Lichtenstein és Luxemburg tette.

Cégem fényporokat használ speciális fénycsövek gyártásához. Ezeket a fényporokat jellemzően Unión kívülről szerezzük be. A kérdés, hogy ha szeretnénk egy, az eddigiekkel közel azonos terméket előállítani, de mondjuk a Japán fényport Kínaira akarjuk cserélni, akkor több tízezer darabos, időnként tonnás mennyiségben behozott fényport használunk fel, és értékeljük azok, a lámpában mutatott teljesítményét. Ha a termék, jó, kikerül a piacra, majd a validálási folyamat végén megkezdődik az új fénypor behozatala. Tehát nagy mennyiségben hozunk be anyagot, jellemzően alapanyag kiváltás miatt. Ez most fejlesztésnek minősül vagy nem? Ha nem, hogyan lehet azt megoldani, hogy behozzuk az anyagot és kipróbáljuk? Fejlesztésnek minősül, de csak akkor kapnak felmentést a regisztrációs kötelezettség alól, mint importőrök, ha ezt - a cselekményt megelőzőleg - bejelentik az Ügynökségnek. A formája a IUCLID és az elkészült fájlt kell feltölteni az Ügynökség REACH IT honlapjára. DE: mivel a mennyiség minden bizonnyal 1-100 tonna közötti, egyáltalán nem biztos, hogy ez a jó megoldás. Sokkal jobb, ha

- vagy Önök előzetes regisztrációt tesznek június 1 után fél éven belül a kínai fénypor minden komponensére (ez a nehéz benne, mert ki tudja, miből áll és a kicsi kínai nem fogja megmondani) és majd 2018-ban regisztrálják

- vagy megbeszélik a kínaival, hogy bízzon meg egy egyetlen EU képviselőt, hogy ezt tegye meg és akkor Önöknek nincs aktív REACH kötelezettsége. Ekkor nem kell elárulnia Önöknek, hogy miből áll a fénypora.

Anyagok importálása: Mit nevezünk importnak? Van egy beszállítónk, akinek van képviselete az Unióban, de termékeit Japánban állítja elő. Mi az Uniós képviselettől vásárolunk, ők vámolják és hozzuk el a raktárukból. Ez nem import, ugye?. Ez így igaz, de csak akkor, ha a REACH alkalmazásba lépése után, június 1-től is felvállalják ezt a kötelezettséget. T.i. nekik előregisztrálni, majd regisztrálniuk kell. De ugyanettől a cégtől rendelünk gyorsan romló anyagokat, melyeket nem lehet hajóztatni, repülővel közvetlenül Budapestre jön az áru, és nekünk kell vámoltatni. Uniós partnertől rendelünk, de hozzánk jön az áru, mi vámoltatunk. Ez importnak minősül? Nagy itt a bizonytalanság, mert semmilyen eligazítás nincs erről. Saját véleményem szerint igen, ez importnak számit. De végső soron a lényeg egyedül az, hogy az EU cég elvégzi-e a REACH importőrének a feladatait, vagy ránk hárítja. Erről kell megbizonyosodnunk, akár szerződéses formában.

Van egy olyan termékünk, mely 20%-ban tartalmaz 37624-87-6 CAS számú anyagot, mely 80%-nyi ionvízben van oldva. Jól értelmezem, hogy a vízzel nem kell foglalkozni a REACH szempontjából, így ha 4000 kg-ot hozunk be egy évben ebből az anyagból akkor pre-regisztrálni egyik összetevőjét sem kell? Igen, amit leírt az igaz. Ez egy metil-akrilát, etil-akrilát kopolimer ammónium sója. Tehát még ha 1 t fölé megy a "szárazanyag", akkor, a 6.3 cikket alkalmazva, miszerint a monomereket, tehát a metil-akrilátot, az etil-akrilátot és az ammóniát kell regisztrálni, mivel ezek külön-külön a mennyiségi határ alatt vannak, nincs még regisztrációs kötelezettségük. Ha azonban a kémiailag kötött fenti monomerek mennyisége is az 1 t/év határ fölé kerül, akkor azokre előregisztrációt kell tenni és majd annak idejében regisztrálni.

Ugyancsak használunk egy olyan amerikai anyagot, melynek 95%-a 25322-68-3 CAS számú polietilén-oxid. Ez az anyag mint polimer mentességet élvez a REACH alól? Nem, mivel ha megkeresi az ESIS honlapon http://ecb.jrc.it/esis/ ezt a CAS számot, akkor kiderül, hogy ennek van EC száma, mégpedig 5-tel kezdődik. Az Esis irja is, hogy ez egy "már nem polimer", tehát NLP anyag, egy kis molekulatömegű polietilén-glokol. Tehát ezt előregisztrálniuk és regisztrálniuk kell és mivel veszélyes, az osztályozását is bejelenteni. Ha a molekulatömeg/polimerizációfok nagyobb lenne, a polietilén-glikol polimernek számítana. Akkor az etilén-oxidot kellene (elő)regisztrálniuk.

Jól értelmezem, hogy a REACH az importálót és az importált anyagot nézi, és nem azt, hogy ki a gyártó? Magyarul, ha én egy anyagot behozok egy Japán cégtől, azt pre-regisztrálom, majd 5 év múlva kiderül, hogy áttérek egy Kínai cégre, de ugyanazt az anyagot hozom, be, akkor utóbbi időpontban nem lesz új teendőm? Világosan látja. De ha eljön a tonnás tartománynak megfelelő határidő és még mindig importálni akarja, akkor be kell adni a regisztrációs dokumentumot is. Ha azonban a japán gyártó úgy oldja meg a REACH feladatait, hogy megbíz egy egyetlen EU képviselőt, ez Önnek nagyon jó, mert a képviselő átvállalja az aktív REACH feladatokat, Ön további felhasználónak számít. De ha ezután tér át a kínai importra, újra importálóvá lép elő, minden REACH feladattal a nyakában.

A cégek arra hivatkozva hogy üzleti titok, nem adják meg az importált termék pontos összetételét. Előfordul, hogy csak 20-30 %-ot neveznek meg. Mit lehet ilyenkor tenni, ha a behozott anyag nem kiváltható, és nem lehet más beszállítót találni?. Gondolom az ismert 30% pre-regisztrálása nem lesz elég? Valóban, ez nagy gond. Az Ön által felsorolt lehetőségek (kiváltás, más beszállító, a beszállító végülis megmondja, hogy mi van az anyagban) hiányában az egyetlen megoldás, hogy a beszállító megbíz egy egyetlen (európai) képviselőt, aki ön helyett (és az összes többi EU importáló helyett) elvégzi az összes REACH feladatot (közte a (elő)regisztrációt). Ekkor csak ennek a képviselőnek kell megadja a titkos összetételt. Az importálók a gyakorlatban ugyanazt végzik továbbra is, mint addig, de a REACH szempontjából megszűnik az importáló státuszuk, további felhasználókká válnak. Persze ha erre sem hajlandó, akkor tudomásul kell vennie, hogy nem lesz tovább üzlet. Ezt Önnek persze idejében tudnia kell, hogy a megfelelő intézkedéseket megtegye. Javasolni szokták hivatalos szövegekben azt is, hogy analizálja meg a terméket, de több évtizedes tapasztalatom alapján állíthatom, hogy ez nem könnyen járható út.

Hasonló eset nemcsak import, hanem EU gyártás esetén is előfordulhat, hiszen igen sok eddigi gyártó (nem a titkosság, hanem anyagi megfontolások miatt) le fog állni termékek gyártásával.

Az előregisztrációnál szempont-e az eredete ( import vagy nem ) és a súlya ( >1 ) t a beszállított előregisztrálni kívánt anyagnak vagy általános érvényűen kell minden behatárolt anyagot súlytól és eredettől függően előregisztrálni ? Az eredete és a tömege számít. De az importot úgy kell érteni, hogy a Közösség országaiba történő behozatal nem közösségi országból. Tehát a svájci anyag importnak számít, de a német az nem. A távol-keleti, vagy USA természetesen import.