top of page

IHogyan működnek az osztályozási követelmények, ha a termékem létrehozásakor kémiai reakció(k) megy végbe, de  nem az új molekulák kinyerése a cél?

 

 

 


 

Nagyon változatos esetek fordulhatnak a gyakorlatban elő. A REACH-csel foglalkozó oldalak között - mert ez ott is fontos - tárgyalom a lehetőségeket, mindig visszautalva a CLP követelményekre is. Célszerű előbb azt az oldalt elolvasni.

  • - Ha a termék egy árucikk, a CLP követelmények nem jönnek szóba, hiszen csak vegyi anyagokat (anyag vagy keverék) kell osztályba sorolni. A néhány kivétel, mely az ADR miatt került idegenként  közénk (robbanóképes árucikkek), nem igazán fed át az itt tárgyalt problémával. Tehát nincs sem osztályozási, sem osztályozás bejelentési kötelezettségünk ha sztirol monomerből képződő polisztirol hablemezt készítünk, vagy a bevonatunk megköt egy tárgy felületén kémiai reakcióval.

  • Akkor sincs ilyen kötelezettségünk, ha az általunk végzett, kémiát is tartalmazó folyamat vége hulladék, nem hozzuk forgalomba, hanem vagy csatornába kerül (pH-t állítottunk a szennyvízben), vagy a levegőbe kerül (autót vezettünk, fütöttünk, stb.).

  • Ha azonban a kapott termék vegyi anyag (anyag vagy keverék), a REACH oldalon tárgyalt eseteket két alapesetre bonthatjuk, melyek előnyösebbek a CLP követelmények tárgyalásánál.

    • a kémiai reakció még akkor megy végbe, amikor még nálunk van a termék. Például sót képzünk, sok anyagot keverve össze vizes oldatban, ott bonyolult kémiai folyamatok mennek végbe, stb. Ilyenkor kötelesek vagyunk ezeket figyelembe venni, egyrészt s saját munkahelyi kockázatelemzésünkkor, hiszen lehet hogy veszélyesebb irányba változik a termék, másrészt a címkét és a biztonsági adatlapot a forgalomba hozott termékre kell elkészítenünk, azokon a forgalomba hozás állapotának megfelelő veszéyességi osztályozást kell feltüntetnünk. A legegyszerűbb ilyen példa ha az üzemünkben képződő hulladék sósavból és nátronlúgból konyhasóoldatot készítünk és azt értékesítjük. A végbemenő kémiai reakció tulajdonképpen csak annyi, hogy a oxóniumionokból és a hidoxidionokból víz képződik, hiszen a nátriumionokkal és a kloridionokkal nem történik semmi eközben. Mégis a két nagyon veszélyes anyagból egy nem veszélyesnek besorolt sóoldat jött létre. Akit érdekelnek ilyen mélyebb kémiai részletek, az olvassa el a lehetőségekre és a kémiai átalakulások fokozatára vonatkozó összeállításomat. Értelmetlen lenne a kiindulási anyagokból a CLP általános koncentrációs határértékeire vonatkozó szabályai alapján megképezni a termék osztályozását és a sóoldatot bőrmarónak, szemkárosítónak és fémekre korrozívnak osztályozni. Ehelyett a kémiai reakció figyelembevételével célszerű elvégezni az osztályozást. Ez lehet, hogy nem is olyan könnyű, ha például egy réz-szulfátból és többféle komplexképzőből álló műtrágyaadalék vizes oldat esetét tekintjük. Ki tudja, hogy pontosan milyen vegyületek képződnek itt. Az biztos, hogy a réz mérgező volta nem igazán módosul attól, hogy komplexbe vittük, de lehet, hogy a bőr- és szemhatások- enyhülnek. "Komplex" megközelítés kell a döntéshez, hiszen lehet, hogy ha meg is tudjuk adni a termék pontos kémiai összetételét, nem találunk rá az osztályozáshoz szükséges vizsgálati adatokat. Ilyenkor úgy járhatunk el, hogy bizonyos végpontokra, pl. a bőr- és szemhatásokra magának a keveréknek a tulajdonságait használjuk (pl. a békésebb pH-t, a veszélyt okozó de elreagált funkcionalitás tényét, stb.), de pl. a toxicitást a kiindulási anyagokból az ismert módon számítjuk.

    • Ha a kémiai reakció azután megy végbe, hogy átadtuk a terméket, tehát annak felhasználása közben, pl. a ragasztó megkötése, a festék beszáradása, polimerizáció, gyantásodás, stb.), és ekkor új, veszélyes anyagok jönnek létre, akkor erre a biztonsági adatlapban kell felhívni a felhasználó figyelmét. Pl. hogy a polisztirol granulátumból fröccsöntéskor nyomnyi sztirol válhat szabaddá, vagy hogy a padlólakk gyantásodásakor, vagy a pozdorjalap megkötésekor formaldehid válik szabaddá, stb. Hiszen neki ezt a kémiai kockázatelemzésében figyelembe kell vennie. Izgalmas, komplex kérdések merülhetnek itt fel, melyek messze túllépnek a CLP keretein: a ruhára felvitt vegyi anyagok hatása a bőrünkre, az autónk régen az ólom-, ma a korom- vagy CO kibocsátása, az illó szerves szennyezők (VOC) szabaddá válás a bevonatokból, stb. De ezeket szektorszasbályozások intézik, nem a CLP. 

 

bottom of page