Körtvélyessy Gyula honlapja

Végterméket keverek, de kémiai reakció megy végbe

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jogi alapok

Amennyiben több anyag összekeverésekor kémiai reakció megy végbe több esetet kell megkülönböztetnünk:

1. A kapott új anyago(ka)t elkülönítik és vagy értékesítik vagy kémiailag tovább alakítják. Ez egyértelműen a gyártás esete és kiváltja a megfelelő REACH és CLP követelményeket.

2. A kapott új anyagokat nem különítik el. Ez nem vált ki REACH követelményeket, de ha a termék forgalomba kerül, egyedileg kell megvizsgálni a REACH követelményeket (lásd alább) és alkalmazni kell a CLP rendeletet (osztályozni kell és ha veszélyes, meg kell vizsgálni, hogy nincs-e bejelentési kötelezettségünk. Erről a CLP oldalak alatt beszélek. Itt több aleset képzelhető el:

-    Az új anyagok nem szándékolt bomlásból származnak  Pl. olajok avasodása, éterek peroxidképzése, cianidok, hidoxidok, karbonátosodása, szulfidok, szulfitok oxidációja, stb. Sem REACH sem CLP követelmények nincsenek (de más rendeletet kell, hogy alkalmazzunk, pl. élelmiszerrendelet a lejárati időről).

-    Az új anyagok a termék végfelhasználásakor jönnek létre és akár az értékes termék részét vagy egészét alkothatják. Ez lehet egy száradó olajfesték oxidatív polimerizációja, egy polikarbamid, vagy poliluretán bevonat képződése egy árucikk felületén, vagy akár egy polisztirol hablemez, mely sztirolnak formára történő polimerizációjakor jön létre. Látható, hogy ilyenkor a termék vagy árucikk, pl. egy bevonattal ellátott termék, vagy maga az árucikk szerkezeti anyaga az új anyag (polisztirol), akkor nyilvánvalóan sem a REACH, sem a CLP nem vonatkozik. ez is élvezi ezt a felmentést. De lehet ez a végső kémiai átalakulás egy segédanyagból, hatásának kifejtése közben létrejövő oxidáció, vagy gyökképződés, sósavfelvétel,vagy akár formaldehid felszabadulása egy biocidból, stb. Látható, hogy ilyenkor egy vegyi anyagban megy végbe a kémiai átalakulás, valamely funkcionális segédanyag működése érdekében. Ekkor mindaddig, amíg a kapott termékeket anyagként nem különítik el forgalomba hozatal céljából ez élvezi a REACH mentességet, de meg kell vizsgáljuk, hogy a kémiai reakció terméke nem befolyásolja-e a forgalomba hozott vegyi anyag osztályozását (lásd a CLP-nél a téma tárgyalását).

- Az új anyagok azonnal hulladékba kerülnek. Ez az eset, ha egy szennyvíz pH-ját állítjuk: új kémiai anyag jön létre, de az része a hulladékvíznek, vagy kémiai átalakításokkal tisztítjuk, oxidáljuk, kicsapatjuk a szennyezéseket, stb. Tipikus példa továbbá az üzemanyagok égése: a kapott új kémiai anyagok a levegőbe és a hamuba kerülnek. Mivel a kémiai folyamat eredménye hulladék, sem REACH sem CLP követelmények nem lehetnek érvényben.

- Az anyagok összekeverésénél a vizes oldatban kémiai átalakulások mennek végbe: hidrolízis, semlegesítés, de egy termék sem válik ki az oldatból, sem a keverő vállalkozásnál, sem egy további felhasználójánál. Ez az eset az un formulációs folyamatoknál fordul elő: mosószerek, növényvédőszerek, kozmetikumok létrehozásánál. Akit mélyebben érdekel a téma, ezen a lapon felsoroltam, hogy milyen sok eset fordulhati itt elő. Az V. melléklet új iránymutatása a függelékében tárgyalja ezt az esetet és egy mosószer előállítást mutat be példaként. Ilyenkor az V. melléklet alapján a regisztráció alól a termék fel van mentve, de csak a regisztráció alól, elképzelhető, hogy az engedélyezés, vagy a korlátozás vonatkozik erre a termékre, azok alól nincs felmentve. Nagyon fontos, hogy a CLP rendeletben nincs ilyen felmentés, tehát a terméket - mely egy vegyi anyag - osztályozni kell, és ha veszélyes és forgalomba hozzuk, akkor a bejelentési kötelezettség is vonatkozik rá. Azt tenném hozzá, hogy a kapott keverék - szerintem - eredeti formájában kell, hogy végfelhasználásra kerüljön. Tehát nem vonatkozik a regisztráció alóli felmentés egy olyan esetre, amikor pl. glifozátból trietil-amin és tributil-amin sót állítanak elő mondjuk 1-1 mólarányban vizes oldatban (merthogy ez valamiért szinergetikusan jó), majd ezt az oldatot, ahogy van, a sóelegy kinyerése nélkül, értékesítik a végső növényvédőszer formulát összekeverő vállalkozásoknak. Ebben az esetben ugyanis a kétféle sót regisztrálni kell mint Reaction mass-t.

Két fontos megjegyzés:

- A fenti, regisztráció alóli felmentést élvező esetek pont azok, melyeknél a bekerülő anyagokat az új megközelítés szerint nem tekinthetjük intermediereknek, annak ellenére, hogy kémiai átalakuláson mennek át.

- Az V. melléklet és az intermedierekről szóló iránymutatás is több helyen hangsúlyozza, hogy az ilyen kémiai átalakulásokba bekerülő, a kémiai átalakulást elszenvedő anyagokat regisztráltaknak kell lenniük, csak akkor érvényes az V. melléklet szerinti felmentés a kapott új anyag(ok)ra (és persze nem mint intermediereket). Továbbá ha a feltételeknek megfelelnek (veszélyesek és 10 t/év felettiek), akkor kémiai biztonsági értékelést kell végezni rájuk. És ami a döntő, ebben az értékelésben ki kell térni azon vegyületek hatásaira, melyek olyan felhasználások közben keletkeznek, mint amilyeneket fentebb felsoroltam. Sehol nem láttam erre példát a gyakorlatban! Egyszer egy regisztrálótól visszakérdeztem, hogy a habosítószerként használt azodikarbonamidból képződő, és a polimer habban található formamid kockázatáról nyilatkozzék, de nem is értette, hogy mit akarok. Pedig a REACH teljesen egyértelmű ebből a szempontból és az iránymutatások is felhívják erre a követelményre a figyelmet.