Körtvélyessy Gyula honlapja

CLP osztályozás bejelentése az Ügynökségnek

 

 

 

 

Jogi alapok

A CLP szerinti osztályozás Ügynökségnél történő bejelentése eredetileg a REACH jogi szövegében szerepelt, a 100 cikk után. Nem nagyon vette észre senki. Aztán átkerült a CLP-be, hiszen a CLP szerinti osztályozás az, amit be kell jelenteni. Nagyon sokakat érint, a hatóság csak most kezdte vizsgálni.

Lényege: minden gyártott és forgalomba hozott, vagy importált veszélyes anyagot, bármilyen kis mennyiségek esetén, be kell jelenteni az Ügynökségnek. Ez független a hazai bejelentési kötelezettségtől! Különleges esetként nem veszélyes de forgalomba hozott anyagokat is be kell jelenteni, amennyiben a gyártásuk vagy importjuk 1 t/év felett van és ezért regisztrálási kötelezettség vonatkozik rájuk (Nyilvánvalóan ez 2018-ban esedékes, hiszen ha pl. 100 t/év felett lenne az anyagmennyiség, vagy CMR lenne, akkor már regisztrálnunk kellett volna, még a gyártás/import aktusa előtt és ott megadjuk a CLP osztályozást, tehát akkor külön CLP bejelentés már nem kell). A bejelentés határideje egy hónapon belül, attól számítva, hogy az aktust, a forgalomba hozatalt (vagy az azzal egyenértékű importot) megvalósítottuk.

A bejelentés elvégezhető on-line vagy egy IUCLID vagy egy Excel fájl feltöltésével. Mindkettő a REACH-IT-ról, ha a cég már bejelentkezett itt (van bejelentkezési név és jelszó). Ingyenes, de a fenti aktust követő egy hónapon belül meg kell tenni, a kapott pdf fájlt el kell tenni, hasonlóan, mint az előregisztrációnál, hogy a hatóság felé igazolhassuk a megfelelőséget.

Kérdések és válaszok

• Bútorgyártáshoz ragasztót hozok be Svájcból 10 t/év körüli mennyiségben. Be kell-e jelenteni ezt az importot? Mivel - a csatolt adatlap alapján, de ennek igazolására a címke is elegendő - a termék nem veszélyes, nincs semmilyen, sem Ügynökség, sem OKBI bejelentési kötelezettség az importra. De a menyiségek miatt lehet, hogy (elő)regisztrációs kötelezettség van, hiszen ez nem veszélyes anyagokra is vonatkozik. Lehet, hogy az adott szóba jövő anyagokra felmentés érvényes, mert latex-emulzió van írva az adatlapba és a természetes latex fel van mentve a regisztráció alól. Meg kell tudni a részleteket a szállítótól, vagy azt is, hogy van-e egyetlen képviselője (a svájciaknak szokott, ők komolyan vették a REACH-et).

• Növényvédőszer hatóanyagot gyártok, formulázom (keverek), majd eladom Oroszországba. Kell-e CLP bejelentést tennem. Ha a közösségi piacra adná el, kellene, mert a növényvédőszerek csak a REACH regisztráció alól vannak felmentve, a CLP alól nem. De mivel az orosz piacon való eladás nem jelent forgalomba hozatalt, nincs CLP bejelentési kötelezettség.

•  Az általunk gyártott és ezért előregisztrált vas(III)-nitrát oldat esetében nincs vezető és az elő-SIEF-ben sem igazán történik semmi. Felvettem a kapcsolatot az elő-SIEF néhány tagjával. Kevesen vagyunk és kis mennyiségben gyártjuk. A regisztrációs határidő még távol van, de a CLP bejelentést azt ugye meg kell tenni? Vagy nem jól gondolom?  Jól gondolja. Az a javaslatom, hogy nézze meg a már bejelentett anyagok listáján hogy miként s orolta be az ipar a vas(III)-nitrátot. Tizennégy eltérő osztálybasorolást fog találni. Mivel a vas-nitrátot még nem regisztrálták, tehát ezt a listát tudja használni. Az első megoldásra (bőrirritatív 2 és szemirritatív 2) nagyságrendekkel több bejelentés van, mint a másik 13-ra, tehát én ezt választanám, de ez mindenkinek a maga felelőssége. (azóta már regisztrálták is bőrmarás 1B és szemkárosodás 1-re. Tipikus eset: a regisztrációban jól összeszedett információk alapján szigorúbb az osztályozás). Érdemes megnézni a Merck vagy a Sigma-Aldrich katalógusban is, hogy közzétették-e már a vas-nitrát CLP besorolását. Egyik sem azonos a nagy tömegű bejelentésben megadottal.. Hogy milyen CLP osztályozást célszerű választani, arra nézve nézze meg a másik weboldalamat: Osztályozási információk

• Ami számomra még kicsit zavaros a témában, hogy habár a keverékek CLP osztályba sorolását ráér 2015-ig elvégezni, az importált veszélyes keverékek veszélyes komponenseit 2010 év végéig be kell jelenteni, amihez ezeket osztályba is kell sorolni. Nincs itt ellentmondás, ez két független követelmény. Tisztán kell látni, hogy keveréket soha nem gyártunk, ott új anyag nem jön létre kémiai reakcióval (ha igen, az külön speciális megbeszélés tárgya). A bejelentési kötelezettség anyagok gyártására, anyagok importjára és keverékek importjára vonatkozik. Aki közösségi anyagokból kever, annak nem kell bejelenetést tennie a vásárolt anyagkomponenseire, hiszen azokat a gyártástételeket már a gyártójuk be kellett, hogy jelentse. Csak akkor van a keverőnek bejelentési kötelezettsége, ha valamelyik komponenst ő gyártotta és mindjárt eldugta a keverékben és "keverékben hozta forgalomba a gyártott anyagot. Fontos az is, hogy mindig csak akkor lép fel a bejelentési kötelezettség, ha a forgalomba hozott vegyi anyag veszélyes. Hogy mi szerint kell nézni a veszélyességet, azt a cég dönti el. Most még pl. az importált keverékek veszélyes anyagkomponensei osztályozás-bejelentésénél az 1999/45 irányelv, magyarul a 44/2000 rendelet alapján veszélyesnek osztályozott keverékek „veszélyes” (lásd alább) komponenseinek a CLP osztályozását kell bejelenteni. Egészen addig ez a szabály, ameddig a cég át nem áll a keverékénél a CLP osztályozásra, magyarul meg nem jelenik az eladott veszélyes keverék címkéjén a CLP osztályozás (és ennek megfelelő új adatlap kerül mellé).

• REACH ill. a CLP jogszabályokat olvasva számomra úgy tűnik, hogy a CLP-ből kimaradt a REACH-ben meglévő egyedüli képviselő fogalma. Ha ez így van, akkor előfordulhat az az eset, hogy képviselő pre-regisztrálta az általunk importált anyagot, most mégis nekünk kell az osztályozást bejelenteni a CLP szerint. Jól látom a visszásságát a helyzetnek,  vagy csak elkerülte figyelmemet valami? Az importőrnek kell a CLP-ben mindent elvégeznie. A hivatalos szervek is sajnálkoznak, és elismerik, hogy kimaradt a CLP-ből ez. Jogilag nem tehetnek most már semmit, csak azt, hogy a kérdés-feleletekbe becsempészték azt, hogy az egyetlen képviselő által elvégzett osztályozás-bejelentés felmenti az importőrt ez alól. De általában véve vigyázni kell a képviselőkkel: elvégzik-e a dolgukat és nem vonják-e vissza a képviseleti megbízásukat.

• Kis mennyiségekben importálok, ill. forgalmazok veszélyes anyagokat/készítményeket nem EU országból. Hogyan tudok eleget tenni a CLP rendelet osztályozás-bejelentési kötelezettségének 2011. január 3-ig. Az egyik lehetőség összeállni a többiekkel, a nagyokkal és ők majd megadják az új, CLP szerinti osztályozást és elintézik a közös bejelentést. Nyilván pénzért, nem tudni mennyiért. Az anyagainkra vonatkozó meglévő SIEF-eket kell felkeresni és kapcsolatba lépni velük, ha ezt a lehetőséget ki akarjuk aknázni. Nem volt példa erre. A másik lehetőség a szakszövetségek ilyetén segítsége. Még nem tudok hazai kezdeményezésről. A harmadik az egyéni út: vagy kitalálom az új osztályozás-besorolást (a bejelentésnél nem kérnek semmilyen igazolást, hogy ezt honnan szedtem), vagy megnézem a Merck, vagy a Fluka-Sigma-Aldrich honlapon, hogy megjelent-e már a CLP szerinti osztályba-sorolás az anyagomra és azt használom. Úgy tűnik, ők közzéteszik, kérdés, hogy milyen hamar és hány anyagra és hogy benne van-e az enyém. A Merck honlapon csak kb. három anyagot lehet megnézni, utána blokkol és kifejezetten jelzik, hogy tilos az adatokat más célra használni. A másikon ilyen korlátozást nem találtam, ők azt mondják, a vásárolt anyagokra 2010. márciusától kezdenek CLP szerinti osztályozást adni. Az is tehát egy lehetőség, hogy az ember vesz egy kis anyagot tőlük és mindjárt megvan az osztályba-sorolás.

• Egy nyugati cég forgalomba hoz egy gázkeveréket Magyarországon, mely három anyag keveréke. A keveréket nem nyilvánítják az adatlapjában veszélyesnek, be kell-e akkor jelenteni a magyar hatóságnak a 44/2000 rendelet szerint? Az egyik komponense, az izobután, veszélyes, ennek van is B száma (tehát bejelentették Magyarországon), de a másik kettőnek nincs, igaz, azok nem is veszélyesek. De a B-listán (sic) sok, nem veszélyes anyag van. Eszerint nem veszélyes anyagokat is be kell az OKBI-nál jelenteni? Nem, de itt nálunk – és gyakran külföldön is – mindenki mindent úgy kezel, mintha veszélyes lenne (bejelenti, adatlapot ad róla, stb.).

  Ha jól tudom a pontos hazai követelményt, ez a következőt mondja:

  < >Veszélyes anyagot csak bejelentés után lehet forgalomba hozni. Erre a gyártó/importáló kötelezett, de a rendelet, abszolút érthetetlenül, hozzáteszi, hogy ha ilyen nincs, akkor a forgalmazó. Másfelől a 25/2000-s rendelet a munkahelyi kémiai biztonságról, a felhasználót is kötelezi arra, hogy a veszélyes anyagokról legyen biztonsági adatlapja. Az eredeti irányelv semmi ilyenről nem ír, megnéztem! Veszélyes készítmény csak akkor hozható forgalomba, ha minden veszélyes komponensét bejelentették. A vonatkozó keverék egyértelműen készítmény (keverék az új név). Tudatos keveréssel hozza létre a nyugati gyártó. De mivel sem a keverék, sem két komponense nem veszélyes, nem kell bejelenteni. A veszélyeset pedig, az izobutánt pedig már valaki bejelentette, és ezt csak az elsőnek kell megtennie. Ennyiben alapvetően eltér a hazai szabályozás a REACH-től. Ott ilyen, a szabad piaci versenyt tudatosan torzító szabályozást soha nem hoznak (a magyart is meg lehetne támadni, hiszen sérti a versenysemlegesség alapvető EU és hazai jogát, hiszen az első forgalomba hozóra plusz terheket ró).

  Mikor és hogyan kell a veszélyes, a K+F alá bejelentett, ill. a regiszrációköteles anyagainkat (amiket Európára szabadítottunk, lásd a részleteket) az ECHA-nak bejelentenünk? A REACH még csak úgy fogalmazott, hogy 2010. december 1. után kell ezt megtennünk, kivéve, ha a regisztrációnál dec. 1-ig már megtettük. A CLP rendelet 40 par. 3. azt mondja, hogy a 2010. dec. 1-én vagy ez után forgalomba hozott anyagokra a piacra helyezést követő egy hónapon belül. De lehet ezt a 2010. dec. 1-ét megelőzően is megtenni. Magyarul csak azt kell vizsgálnunk, hogy mikor adunk el vagy importálunk ilyen veszélyes anyagot/készítményt és van-e 2010. dec. 1-ig regisztrációs kötelezettségünk.    Ha megtettük 2010. dec. 1-ig a regisztrációval, nincs tovább feladatunk (csak az aktualizálás, ha változás van). Ha nem, de adunk el 2010. dec. 1 előtt veszélyes anyagot vagy készítményt, akkor megtehetjük ezt dec. 1. előtt (célszerű). Ha egyik utat sem követtük, akkor a dec. 1. utáni első értékesítés napjával indul az egy hónap határidőnk az ECHA-nak való bejelentéssel. Magyarul az egy hónap nem január 3-án (ez a kinyilvánított dátum az újévi szünet miatt) jár le, hanem mindenkinek máskor.  A hogyanra nézve lásd fentebb. Elég sok adatot meg kell adni, tehát a IUCLID-os feltöltés gyorsabbnak látszik, de a IUCLID fájl elkészítése egy kisvállalkozásnak, aki nem fog regisztrálni, nagy probléma. Az is felmerült 2009. júliusában, hogy a vezető regisztrálónak elég legyen beadnia (még akkor is, ha neki csak 2013-as, vagy 2018-as a regisztrációs határideje, vagy neki 2010, de sokaknak későbbi), és a többi, u.a. SIEF-ben lévőnek elég legyen egy kattintás (persze ez csak a későbbi határidősökre áll, hiszen a 2010-ig regisztrálóknak nem kell ezt a bejelentést megtenniük). Nagyon félő ugyanis, hogy a milliót is meghaladó lesz az osztályozás bejelentések száma, hiszen a veszélyes anyagokra, ill. a veszélyes készítményben lévő veszélyes anyagokra nincs mennyiségi határ (készítményeknél a szokásos koncentrációs határokat nem számítva). Különösen a készítményimportálók lesznek nagyon sokan. Mindenki tart az előregisztrációhoz hasonló tülekedéstől 2010. decemberében. Persze el lehet addig is végezni. Az is felmerült, a fentieknek megfelelően, hogy a későbbi regisztrációs határidejű SIEF-ek is egyeztessenek az osztályozásról eddig, hiszen a rendelet kéri  az egységes besorolást (de ez nem követelmény...). Külön gond mindazok helyzete, akik nincsenek a SIEF-ben, de be kell adniuk az osztályozást (egy tonnánál kisebb mennyiségben veszélyes anyagot gyártó vagy importáló, vagy veszélyes készítményt importáló vállalkozások). A megoldásról lásd a fentebbi kérdést. Talán ezért célszerű bejelentkezniük a SIEF-be egy késői előregisztrációval és aktívan részt venni a munkában, hogy megszerezzék az osztályozást és ezt az egyszerűbb (még nem engedélyezett) bejelentési lehetőséget. 

• Hova kell jelenteni az anyagok és a készítmények általunk elvégzett osztályba sorolását? Három helyre. Ha veszélyes, az OKBI-nak a Kémiai Biztonsági törvény előírása miatt. Ha regisztrációra vagy K+F bejelentésre vagyunk kötelezve és/vagy veszélyes a termékünk, akkor 2010. december 1. után az Ügynökségnek. Ha veszélyes, akkor az első szállítással együtt biztonsági adatlap formájában a vevőnk felé.

Hogyan hajtsam végre

Az első feladat, hogy ha még nem volna, létre kell hozni egy cégbejelentést a REACH-IT-n. Ez ingyenes, csak bizonyos cégazonosító adatokat kell megadni. Ezek közül a "legveszélyesebb" a cégméret, de mivel az osztályozás-bejelentés ingyenes, nem sokat kell törődni itt vele. Ezt követően a használt bejelentkezési névvel és jelszóval bejelentkezünk a REACH-IT-n. A megadott oldalon jobb oldalt van egy nagy lakat, az a Login (néha nem látszik, el kell jobbra görgetni a böngészőt). Válasszuk a legördülő menüből a Classification and Labelling opciót. Itt három lehetőség van:   

1. - on-line bejelentés. ez a legegyszerűbb. Lógunk a neten bejelentkezve és ugyanúgy, mint az előregisztrációnál válaszolunk a feljövő kérdésekre. Nagy előnye, hogy a mögöttes adatbázisból csak itt választhatjuk a már meglévő bejelentésekből, regisztrációkból, vagy a harmonizált osztályozásban közzétett (ez több, mint háromezer) osztályozást. Ha az anyagunkat már valaki bejelentette, regisztrálta, vagy van rá harmonizált osztályozás, csak kiválasztjuk és percek alatt kész az osztályozás-bejelentés, megkapjuk a postaládánkba azt ezt igazoló pdf fájlt. Amire fel kell készülnünk, azok az első anyagazonosítási kérdések. Két 1%-nál nagyobb szennyezéseket mindenképpen azonosítanunk kell. Ha nem akarjuk, adjunk meg 100-ig terjedő széles, majd szokásos minőséget jelentő koncentrációhatárokat. Mindkettő kell: pl. 90-100%, és 98-100%. Ezt megelőzően pedig meg kell adnunk az anyagunk EC, CAS számát és nevét, és IUPAC nevét is. Ez is gondot jelent, bár a rendszer pl. akármit elfogad IUPAC néven (ha nincs az anyagunk az adatbázisban...). Van keresőmotor, azt is használhatjuk. Ha nincs meg az anyagunk a mögöttes adatbázisban (még), nekünk kell megadni az osztályozását. Ez bonyolultnak látszik, de nem az. Vagy egy kérdésre azt mondjuk hogy nem veszélyes, és akkor szinte már készen is vagyunk, csak végigszaladunk a még hátralévő kérdéseken (pl. kontakt személy megadása, ami nem fontos). Vagy azt mondjuk, hogy veszélyes: akkor feljön a CLP osztályozás összes lehetősége egy ablakban, kedvünkre válogathatunk. Nagyon fontos, hogy a bejelentésünknek az elején kellett egy nevet adnunk. Úgy a legcélszerűbb, hogy elkezdjük a kitöltögetést, aztán abbahagyjuk. Bármikor, újra behívhatjuk az erre az anyagra vonatkozó, adott nevű (ezt persze feljegyeztük, ugye?) bejelentésünket és folytathatjuk Hátha közben valaki már bejelentette...Még ha biztonságból el is küldtük (végigmentünk a kérdéseken), akkor is e név alapján bármikor módosíthatjuk: új bejelentési számmal, de a régi osztályozási számmal (02-vel kezdődik) kapunk egy új pdf fájlt. Rakjuk el a hatóságnak!

2. - IUCLID 5.2 fájl osztályozás-bejelentésre szolgáló exportfájljának feltöltése. A feltöltés nagyon egyszerű, csak a gépünkön kell, hogy legyen az ie5 kiterjesztésű kimeneti fájl. Az adatbevitel a bonyolult, a IUCLID ismert nehézkessége miatt. Csak az 5.2 verzió a megfelelő!!

3. - Egy speciális, az Ügynökség honlapjáról letölthető Excel fájlt töltünk ki (e mögött is van adatbázis, ha ezt külön letöltjük és ugyanabba akönyvtárba rakjuk, mint az Excelt) és ennek xml kiterjesztésű fájlát feltöltjük a gépünkről a REACH-IT-ra. Itt csaka CAS vagy EC számos anyagok bejelentése végezhető el. Figyelem: előbb állítsuk a biztonsági szintet a gépünkön közepesre, mert a makrók különben elvesznek, pedig fontosak! Lehetséges több cégnek ugyanarra az anyagra bejelentést tennie. Ezt beállíthatjuk a IUCLID-ban, van erre egy külön Excel fájl is, hogy csoportot hozzunk létre a REACH-IT-n (ez nem a Pre-SIEF!!!), az on-line módszernél pedig simán beírjuk a többi céget magunk mellé. Nem kell bejelentkezett cégeknek lenniük, nem kell UUID, elég csak pl. az adószámuk.