Körtvélyessy Gyula honlapja
Kell-e címke június 1 után az általunk összekevert veszélyes keverékekre?
Köztudott, hogy a kémiai biztonsági törvény és a 44/2000 rendelet eddigi előírásai miatt azokat a keverékeket is el kellett kémiai biztonsági címkével látni, melyek a cégen belül, saját felhasználásra kerültek: a festőüzem színkeverékei, a reakciókövetésből kivett minták, a folyadékkromatográfus rengeteg eluense, a szeszes erjesztés feldolgozási fázistermékei, a cefre, a híg alkohol, a desztillációs frakciók és párlatok, stb.
Június 1 után a CLP rendelet szabályozza a címkézést. Ebben ilyen - mondjuk ki, teljesen értelmetlen és betarthataltlan - követelmény nincs! Mi akkor a jogi helyzet.
A témával kapcsolatban rákerestem a hazai jogforrásokban - ha volt, természetesen a június 1 után érvényes verzióban - a címke, felírat, veszélyes anyag kulcsszavakra. A következőt találtam.
A kémiai biztonsági törvény "tevékenység" fogalmában bennmaradt a címkézés. A CLP rendelet címkézési előírásainak - teljesen felesleges - megismétlésén túl egyetlen fontos mondat maradt benn június 1 utánra:
21. § (4) A veszélyes anyagot, illetve a veszélyes keveréket az eredeti csomagolóeszközből tárolás, illetve továbbadás, forgalmazás céljából más, az azonosítást szolgáló feliratozás (címkézés) nélküli csomagolóeszközbe áttenni nem lehet.
"(5) A (3)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a nem foglalkozásszerűen végzett, magáncélú tevékenység során is megfelelően alkalmazni kell."
Itt egyértelműen az áll, hogy az új tárolóeszközt, amibe áttöltjük-bekeverjük a terméket, azonosítani kell. Ezt nyilván minden értelmes ember megteszi. Nem pedig az, hogy veszélyességet mutató címkét kell rá helyezni. Tehát eltűnt a Kbt-ből ez a köveelmény.
A 25/2000 EüM-SzCsM rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról a másik fontos rendelet. Ennek nincs még aktualizálása.
"10. § (1) Ha a veszélyes anyagot tároló tartály mérete vagy a csomagolás jellege következtében a tartalmának megfelelő címkézésre vagy megjelölésre nem alkalmas, akkor a munkavállaló által értett hatékony felismerhetőségi jelekről kell gondoskodni, pl. függő címke alkalmazásáról vagy kísérő dokumentumokról.
(2) Ha a munkahelyen előforduló veszélyes anyag tárolására és szállítására szolgáló tárolóedény és csővezeték nincs az előírásoknak megfelelően megjelölve, a munkáltató köteles biztosítani a tárolóedény és a csővezeték tartalmának, azok természetének és a hozzájuk kapcsolódó veszélyeknek a jelölését."
Ez a szöveg számomra nehezen értelmezhető. Egyrészt csak veszélyes anyagokról beszél, pedig nyilvánvalóan a veszélyes keverékek jelentik a problémát. A szövegben két problémás fogalom van e mellett: mit jelent, hogy az "előírásoknak megfelelő", mikor látni fogjuk, hogy ilyen előírás június 1 után nincs. Másrészt a tárolóadény tartalmának, azok (sic) természetének és a hozzájuk kapcsolódó "veszélyeknek a jelölése" sem tudom mit jelent. A CLP-ben nincsenek már veszély-jelek, csak piktogrammok. Az anyagok (rossz) természetét meg nem tudom hogyan megjelölni...
A 2/1998 MüM rendelet kifejezetten a munkahelyi jelölésekről szól.
"9. § (1) A tartályokat és láthatóan elhelyezett csővezetékeket, melyekben veszélyes anyagokat vagy készítményeket tárolnak vagy szállítanak, külön jogszabályban meghatározott módon címkézni kell (piktogram vagy szimbólum színes háttér előtt).
(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdés előírását azokra a tartályokra, melyeket csak rövid időre használnak, vagy tartalmuk gyakran változik, feltéve, hogy megfelelő egyéb intézkedésekkel, különösen tájékoztatással és képzéssel, biztosítják az azonos szintű védelmet.
(3) Az (1) bekezdés szerinti címkézés
a) helyettesíthető a 8. §-ban meghatározott figyelmeztető jellel, ugyanazon képjel vagy szimbólum alkalmazásával;
b) kiegészíthető járulékos tájékoztatással, például a veszélyes anyag vagy készítmény nevével vagy képletével, illetőleg a veszély részletes ismertetésével;
c) tartályok munkahelyen történő szállításánál pótolható a külön jogszabályban a veszélyes anyagok szállításához előírt jelekkel.
(4) A jeleket a látható oldalakon tábla, öntapadó címke vagy felfestés formájában kell elhelyezni."
Látható, hogy a szabályozás a címkék tekintetében egyértelműen a külön jogszabályban meghatározott módra hivatkozik. Ilyen pedig június 1 után a belső termékekre nincs. Ráadásul ő is felmentést ad, ha azokban gyakorta változik a tartalom...
A 44/2000 EüM rendelet a veszélyes anyagokról és veszélyes készítményekről (sic) eddig sem tartalmazott túl sok címkézési követelményt (csak a mellékletekben, az osztályba sorolással összefüggésben), a júniius 1 utáni változatban sincs semmi a témáról.
Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a CLP nem követeli meg a belső keverékek címkézését veszélyességükre nézve. A június 1 után érvényes hazai szabályozásokból is kimaradt ez a követelmény!!