top of page

Célszervi toxicitás. Hogyan osztályozzam a keverékemet?

 

 

 

 

 

 

 

Már eddig is volt R mondat, mely megfelelt ennek az osztályba sorolásnak, de azért ez egy teljesen új kategória és végpont. Nem akarok foglalkozni - mert nem értek hozzá - az anyagok besorolásával. Ezt úgyis a regisztrációból vagy az osztályozásbejelentésből kell, hogy vegye mindenki. Az alábbi táblázatban összefoglalom, hogy miként függenek össze ezek a régi R mondatokkal:

 

STOT SE 1     kb. az R39

STPT SE 2     kb. az R69

STOT SE 3    kétféle lehet. R67 Álmosságot vagy szédülést okozhat    vagy   R37 Légúti irritációt okozhat

STOT RE 1    kb. az R48/24 vagy 48/25

STOT RE 2    kb. az R48/21 vagy 48/22

 

Keverékek  besorolásánál alapvető különbség az 1-2 és a 3. kategória között

STOT SE és RE 1 és 2-nél nem szabad a százalékokat összeadni.

Ha bármelyik komponens a megadott limit felett van, a keveréket be kell sorolni.

Ha van akár egy darab 1. kategóriás anyag a keverékben ≥10%, akkor a keverék is 1. kategóriás. Ha akár 1 darab 1. kategóriás anyag van ≥1%, akkor a keverék 2. kategóriás

Ha nincs 1. kategóriás anyag ≥1%, de van 2. kategóriás akár egy darab is ≥10%, akkor a keverék is 2. kategóriás

Ha specifikus limit van, akkor az a limit helyettesíti a fenti általános limiteket.

Ha a célszerv egyik anyagkomponensre sem ismert, akkor jó a fenti osztályozás, és nyilván ha a keverék is osztályozott, ott se kell, nem tudunk célszervet megadni a H- mondatban.

Ha ismert néhány komponensre a célszerv, akkor arra is figyelni kell. Pl. a maleinsav-anhidrid STOT RE 1 a légző rendszerre és STOT RE 2 a vesére. Ha 15% maleinsav-anhidrid van egy keverékben, (és más STOT RE komponens nincs, akkor a keverék is ugyanolyan "kettős" osztályozású, mint az MSA. Ha az MSA mennyisége csak 8%, (és más STOT RE komponens nincs a keverékben), akkor az osztályozás STOT RE 2 és a célszerv a légzőrendszer.

 

STOT SE 3-nál a számítás egészen más: additivítással és 20%-os általános limitnél akkor kell a keveréket besorolni, ha a STOT SE 3 komponensek százalékösszege eléri a 20%-ot, tehát az összegzési módszert kell használni. Azonban két fontos dologra figyelni

- igen gyakori a specifikus limit. Ekkor úgy egyszerű számolni, hogy a tényleges százalékot elosztjuk a specifikussal és ezeket az arányokat adjuk össze. Ha eléri az egyet, akkor a keveréket be kell sorolni.

- de itt is két végpont van: narkotikus vagy irritatív hatás. A komponenseket külön-külön kell összegezni és hatásonként külön kell elérjék az egyet, hogy az adott hatásra STOT SE 3 besorolás legyen érvényes.

Példa:

Komponens                   %                         Limit%                              végpont                         %/Limit% 

Trietil-amin                     0,5                         1                                        H 335                                 0,5 

Toluol                              10                        20                                        H 336                                 0,5

n-Hexán                           8                         20                                        H 336                                 0,4

Metanol                         81,5                nem osztályozott                                                               0    

                                                                                                                                                             1,4

Mivel 1,4>1 elvben STOT SE 3 lenne

Meg kell nézni, hogy azonos-e a hatás – NEM

Külön összeadva egyik sem éri el az EGYET

Egyik végpontra sem STOT SE 3 az elegy!

 

 

bottom of page