Körtvélyessy Gyula honlapja
Célszervi toxicitás. Hogyan osztályozzam a keverékemet?
Már eddig is volt R mondat, mely megfelelt ennek az osztályba sorolásnak, de azért ez egy teljesen új kategória és végpont. Nem akarok foglalkozni - mert nem értek hozzá - az anyagok besorolásával. Ezt úgyis a regisztrációból vagy az osztályozásbejelentésből kell, hogy vegye mindenki. Az alábbi táblázatban összefoglalom, hogy miként függenek össze ezek a régi R mondatokkal:
STOT SE 1 kb. az R39
STPT SE 2 kb. az R69
STOT SE 3 kétféle lehet. R67 Álmosságot vagy szédülést okozhat vagy R37 Légúti irritációt okozhat
STOT RE 1 kb. az R48/24 vagy 48/25
STOT RE 2 kb. az R48/21 vagy 48/22
Keverékek besorolásánál alapvető különbség az 1-2 és a 3. kategória között
STOT SE és RE 1 és 2-nél nem szabad a százalékokat összeadni.
Ha bármelyik komponens a megadott limit felett van, a keveréket be kell sorolni.
Ha van akár egy darab 1. kategóriás anyag a keverékben ≥10%, akkor a keverék is 1. kategóriás. Ha akár 1 darab 1. kategóriás anyag van ≥1%, akkor a keverék 2. kategóriás
Ha nincs 1. kategóriás anyag ≥1%, de van 2. kategóriás akár egy darab is ≥10%, akkor a keverék is 2. kategóriás
Ha specifikus limit van, akkor az a limit helyettesíti a fenti általános limiteket.
Ha a célszerv egyik anyagkomponensre sem ismert, akkor jó a fenti osztályozás, és nyilván ha a keverék is osztályozott, ott se kell, nem tudunk célszervet megadni a H- mondatban.
Ha ismert néhány komponensre a célszerv, akkor arra is figyelni kell. Pl. a maleinsav-anhidrid STOT RE 1 a légző rendszerre és STOT RE 2 a vesére. Ha 15% maleinsav-anhidrid van egy keverékben, (és más STOT RE komponens nincs, akkor a keverék is ugyanolyan "kettős" osztályozású, mint az MSA. Ha az MSA mennyisége csak 8%, (és más STOT RE komponens nincs a keverékben), akkor az osztályozás STOT RE 2 és a célszerv a légzőrendszer.
STOT SE 3-nál a számítás egészen más: additivítással és 20%-os általános limitnél akkor kell a keveréket besorolni, ha a STOT SE 3 komponensek százalékösszege eléri a 20%-ot, tehát az összegzési módszert kell használni. Azonban két fontos dologra figyelni
- igen gyakori a specifikus limit. Ekkor úgy egyszerű számolni, hogy a tényleges százalékot elosztjuk a specifikussal és ezeket az arányokat adjuk össze. Ha eléri az egyet, akkor a keveréket be kell sorolni.
- de itt is két végpont van: narkotikus vagy irritatív hatás. A komponenseket külön-külön kell összegezni és hatásonként külön kell elérjék az egyet, hogy az adott hatásra STOT SE 3 besorolás legyen érvényes.
Példa:
Komponens % Limit% végpont %/Limit%
Trietil-amin 0,5 1 H 335 0,5
Toluol 10 20 H 336 0,5
n-Hexán 8 20 H 336 0,4
Metanol 81,5 nem osztályozott 0
1,4
Mivel 1,4>1 elvben STOT SE 3 lenne
Meg kell nézni, hogy azonos-e a hatás – NEM
Külön összeadva egyik sem éri el az EGYET
Egyik végpontra sem STOT SE 3 az elegy!