Körtvélyessy Gyula honlapja

Miért ne adjunk adatlapot, ha nem veszélyes az átadott termékünk?

 

 

 

 

 

 

Elterjedt gyakorlat, hogy a gyártók-importálók minden termékre, a nem veszélyesekre is, adnak ki adatlapot. Az alábbiakban összefoglaltam, hogy mi ennek a hátránya:

Ha saját gyártott anyagot ad el, ha nincs adatlap, akkor

• nem kell közölnie a vevővel a regisztrációs számát (miután regisztrált)

• nem kell aktualizálni az adatlapját a REACH új II. mellékletei szerint. Ez hihetetlenül megnöveli a kitöltendő pontok számát, nem veszélyes anyagra feleslegesen.

De leginkább a vevőnek okoz problémát a biztonsági adatlappal:

-  A 37. cikk 4.b szerint, ha nem kap adatlapot, az egész felhasználás azonosítási probléma kiesik számára. Fel van mentve. És ezt a felmentést nem is kell közölnie az Ügynökséggel (38.1.b cikk), ha 1 tonnánál kevesebbet használ az anyagból (38.5 cikk). Elvben Önöknek a 32.1.d szerint – ha nem adnak adatlapot – "a megfelelő kockázatkezelési intézkedések meghatározásához és alkalmazásához szükséges bármely egyéb rendelkezésre álló és az anyagra vonatkozó lényeges információt" közölniük kell, de ez nehezen megfogható. A most készülő adatlap iránymutatás erre hivatkozva – velem szemben – azt javasolja, hogy mindig adjunk adatlapot.

 Ha keveréket ad el és az nem veszélyes:

-          bármelyik veszélyes vagy nem veszélyes komponensre Ön új adatlapot, vagy expozíciós forgatókönyvet kap, köteles átvizsgálni az adatlapját és megújítania azt. Persze az átvizsgálásra mindenképpen kötelezett, de automatikus megújításra nem, ha kiderül, hogy a keverék továbbra is nem kötelezett adatlap adásra, mert továbbra sem veszélyes.(21.7 cikk)

-          Nem kell fordítgatni az adatlapot a fogadó ország nyelvére (21.5 cikk)

-          Amikor megszületnek sorban a komponensekre a CLP szerinti új osztályozások, az adatlapot mindig át kellene írni.

Minden egyes módosítás után szét kell küldeni mindenkinek, akinek az elmúlt 12 hónapban terméket eladtak (bármilyen keveset).

Ezekről feljegyzéseket vezetni és mindent 10 évig megőrizni. (36. cikk)

Szóval csupa nyűg. Persze a vevők kérik, mert nem tudják, mit vállalnak. Ha van adatlap, azt a felhasználónak be kell tartania (37.5 cikk). Néha óvatosságból, meg valódi adatok hiánya miatt, a szállítók hihetetlen szigorú intézkedéseket írnak le az adatlapokba, de ha én lennék az ÁNTSZ, mást sem tennék, mint megkövetelném a betartását. Hiszen ez a REACH fő értelme, célja és oka

• Cégünk nem foglalkozik veszélyes anyagokkal,  de ami ezt bizonyíthatná -az MSD- általában csak angol nyelven áll rendelkezésünkre. Tudomásunk szerint ezt nem, csak a magyar fordítást fogadják el ellenőrzés során a hatóságok. Kérem segítségét, hogy hová fordulhatunk hiteles fordítás érdekében, vagy hogy hol férhetünk hozzá a kötelezően előírt formátumhoz. Válaszom:

• Nem a biztonsági adatlappal kell bizonyítani, hogy egy vegyi anyag nem veszélyes, hiszen nem veszélyes vegyi anyagokra nem kell (azt szoktam mondani, nem szabadna) biztonsági adatlapot adnia a szállítónak. A címke bizonyítja a hatóság számára, hogy az adott vegyi anyag nem veszélyes. Megnéztem a honlapukon: elég sok blendet forgalmaznak, ahol a vevő talán nem is tudja pontosan, hogy milyen komponensek vannak a polimer keverékben, melyek között lehetnek veszélyesek, ami által az egész blend veszélyessé válik. Gondoljon egy lágyított PVC-re, vagy egy égésgátolt PP-re. Ennek eldöntése a szállító feladata és felelőssége, nem az Öné.

  Tehát ha meglát egy zsákot az ÁNTSZ felügyelő, akkor ne kérjen adatlapot automatikusan. Akkor kérjen adatlapot, ha látja a veszélyjelet a zsákon. Ha ez a helyzet (de mondta, hogy nincs veszélyes termékük), akkor ne próbáljon meg máshonnan adatlapot szerezni. Ha keményen akarnék fogalmazni, azt mondanám: nem érvényes az X szállító termékére az Y cégtől magyar nyelven megszerzett adatlap. Az 1. pont alapján talán érthető is, miért mondom ezt: a termékről való alapos ismeret és a felelősség lényeges szempontok itt. A REACH szerint a szállító köteles magyar nyelvű adatlapot adni. Ha nem ad, be kell panaszolni a saját nemzeti ellenőrző hatóságánál: erre a fenyegetésre már mindjárt észre fog térni, mert sokkal többe kerül a büntetés, mint a fordítás.

  A REACH II. mellékletében megadott formátumnak csak akkor kell megfelelni, ha az adatlap dátuma 2007. június 1. utáni. Ha előbbi, nem kell. Ha pedig 2010. december 1.utáni, akkor az új II. mellékletnek kell megfelelni.