Körtvélyessy Gyula honlapja

Kérdések és válaszok a biztonsági adatlapokról

 

 

 

 

• Van egy német gyártó és annak egy hivatalos magyar forgalmazója. Utóbbitól vesszük a veszélyes keveréket. A magyar forgalmazó nem hajlandó magyar nyelvű adatlapot adni, csak angolt. Azt mondja, hogy nem vállalja a fordítás költsségét. Mire hivatkozhatok. A REACH rendelet 1907/2006/EU, mely a németre és a magyar forgalmazójára is vonatkozik, előírja a 31 cikk. 6. bekezdésben, hogy már a németnek magyarul kellene adnia át az adatlapot a magyar forgalmazójának. Célszerűen – figyelmeztetés után – a magyar forgalmazót kell bepanaszolni a regionális ÁNTSZ-nél. Mindjárt lefordítják és átalakítják az adatlapjukat. Ha Önöknél találják meg és nem igazolják, hogy kérték a megfelelőt, Önök is rosszul járhatnak, pedig jogilag nem kötelezettek még a magyar adatlap megkérésére sem.

• Milyen kiadási dátumú adatlap jó? Ha attól frisebb, akkor biztosan jó? Az adatlapoknak nincs "lejárati idejük", bárki bármit is mond (öt, kettő, egy év kering). Ha Ön anyagot kap, azon 2012. december 1. óta új, CLP címke és osztályozás kell, hogy legyen. Ekkor az adatlapnak is ezzel összhangban kell(ene) lennie (bár az osztályozás megújítása nem szerepel a REACH 31. cikkében a megújítást kiváltó események között, de a címke és az adatlap közti összhang ezt megköveteli). Keverékek esetén

• Kiszedhetjük-e a regisztrációs számot az Ügynökség honlapjáról a bejövő veszélyes termék anyagára, vagy anyagkomponenseire? A Hatóság kérdezi... Ez ellentétes a REACH szellemével és betűjével. Az adatlap rendelet úgy fogalmaz, hogy akkor kell megadni a regisztrációs számot, ha rendelkezésre áll. A REACH rendeletből meghivatkozott 20 és a következő mondatban meghivatkozott 39. cikk egyértelművé teszi, hogy itt a szállítótól kapott regisiztrációs számra gondol a törvényhozó (ahogy a "rendelkezésre áll vagy bocsát) kifejezést is az átadásra használják több helyen. Másfelől ezzel azt a látszatot keltenénk, mintha a mi szállítónk is elvégezte volna a kötelezettségét. Ha kihagyjuk a négy utolsó számot, kihez fordulunk majd, ha az adatlap rendelet alapján a hatóság kéri ezeket a számjegyeket? A szállítónkhoz, aki nem regisztrált (még)? Nagyon fontos - és a rendelkezésre áll pont ezt jelenti, hogy nem kell kérnünk, könyörögnünk a regisztrációs számért. A szállítónak akkor és csak akkor kell ezt megadnia, ha már megkapta és ha - a rendeletben megadott jelentős okok miatt, másért - aktualizálja a nekünk küldött adatlapot. Találkoztam olyan "megoldással", hogy a regisztráló a regisztráció előtt - a cserefórumban összegyűjtött összes adat ismeretében - megújtotta az adatlapját és elküldte a vevőinek. Utána elvégezte a regisztrációt, beadta a kémiai biztonsági értékelést, de sem a számot, sem az expozíciós forgatókönyvet nem adta át a vevőinek, hiszen egyik megléte se "váltja ki", hogy neki új adatlapot kellene készítenie. Az ő vevői lehet, hogy soha nem kapják ezeket meg, pedig a szállító elvégezte rendben a feladatát. Ennek nagy "előnyei" vannak: nem kell a nem létező forgatókönyvvel foglalkozni, a kockázatértékelésben felhasználni, stb.

• Mit írjunk az általunk készített adatlapba az ellenjavallt felhasználásokhoz? Ha kifejezetten nem akarunk, vagy nem kell ellenjavallt felhasználást megadni (pl. mert korlátozás vonatkozik valamelyik anyagkomponensre, vagy magára az anyagra), akkor semmit se írjunk. Jogilag nagyon veszélyesek az "Ellenjavallt felhasználás nem ismert" szövegek, hiszen ez egy biztosan helytelen kijelentés. Mindenki tudna bármely veszélyes termékre rengeteg felhasználást mondani, melyet nem javasol. Pl. gyereket füröszteni benne... Ha valamit kell írnunk, tegyük hozzá, hogy ez nem kimerítő lista!

• Romániai cégtől ipari festékeket és adalékokat vásárlunk. Igazolták a REACH regisztrációt. Mi a teendő? Ezek általában keverékek. Az adatlapban, a 3.2 alpontban, a keverékek anyagkomponensei felsorolásánál (amelyek a rendelet szerint felsorolandóak!) kell megadni a komponensek regisztrációs számát, amennyiben a keverő részére ezt megküldte a beszállítója. Keveréket nem lehet regisztrálni. Ön valószínűleg valami általános semmitmondó szöveget kapott a regisztrációról. A helyes szöveg az adatlapban az - de nem kötelező - hogy a komponensekről a regisztrációs szám még nem érkezett be. Ezzel kapcsolatban Önnek semmi teendője, nem kell kérnie a regisztrációs számot a szállítójától.

• A M.o-on forgalomba hozott veszélyes anyagok és keverékek adatlapján fel kell-e tüntetni az ETTSZ telefonszámát, vagy elegendő a külföldi gyártó vagy forgalmazó székhelye szerinti hasonló szám. Igen, meg kell adni. A REACH II. melléklet 1.4. szerint "Amennyiben a tagállamban, ahol az anyag vagy keverék forgalomba kerül, van hivatalos tanácsadó szerv (....) akkor meg kell adni annak telefonszámát....

• Felmerült, hogy a szállítmány mellé a sofőr rendelkezésére kell bocsájtani kinyomtatott formában az adatlapot, hogy amennyiben a Katasztrófavédelem ellenőrzi, be tudja mutatni. Van-e erre jogszabályi előírás. Nincs ilyen követelmény. Pont ellenkezőleg: a REACH alól, tehát az adatlap adási kötelezettséget meghatározó jogszabály alól a szállítás fel van mentve (2. cikk 1d) és az ADR-ben sincs - természetesen - ilyen előírás. Megkérdeztem az illetékes elvtársnőt, aki elmondta, hogy ők "csak úgy" megkérdezik, soha nem büntetnek érte, ha a sofőr nem tud adni adatlapot....???? Mondtam neki, hogy ne tegyék...

• Miként döntheti el a felhasználó, hogy az ő felhasználása azonosított-e? A biztonsági adatlap alapján. Nem kötelessége, hogy előre jelezze 2007. június 1-től, hogy a beszállítójától kapott adatlapon az ő felhasználása nem szerepel, de nagyon célszerű, mert ha ez a jelzés a regisztrációs határidő előtt 12 hónappal eléri a regisztrálót, akkor annak kötelessége azzal foglalkozni. Mihelyt a felhasználó új biztonsági adatlapot kap, ezt ellenőriznie kell és rögtön jeleznie, hogy ha nem találja a felhasználását (pontosabban az expozíciója durvább, mint a leírt lehetséges) és megadnia a felhasználás általános leírását, az expozíciókat és a használt kockázatkezelési intézkedéseket. Amennyiben a gyártó erre jelzi, hogy más intézkedéseket kell bevezetnie, azokat be kell vezetnie (12 hónapja van rá!), ha pedig azt, hogy nem javasolja az adott felhasználást, akkor a felhasználónak az Ügynökségnél kell ezt jelentenie, (ezt a jelzést az Ügynökségnek a gyártótól is meg kell kapnia). Nem zárja ez az eset ki azt, hogy a gyártó továbbra is szállítsa az anyagot (önmagában, vagy készítményben) az adott felhasználónak. Hogy a felhasználónak pontosan milyen adatokat és milyen formában kell a szállítójával a fentiekkel kapcsolatban jeleznie, azt a REACH XII. melléklete írja le.  ilyen esetekben egy éve van a felhasználónak arra, hogy saját kémiai biztonsági értékeléssel igazolja, hogy a felhasználása elfogadható kockázatú.

• Az ÁNTSZ egy ellenőrző listával jár az adatlapok és a címkék ellenőrzésére. Mit tartalmaz ez? Ennek egy korábbi változatát megkaptam és megjegyzéseket fűztem hozzá. Sok olyan dolgot követelnek (regisiztrációs szám, CLP osztályozás beírása a keverékek anyagkomponenseire), melyek nem kötelezőek.

• Mi szabja meg, hogy milyen nyelvű kell legyen az adatlap? A REACH egyértelmű ebből a szempontból: olyan nyelvű kell legyen az átadó fél által veszélyes termékekre kötelezően szolgáltatandó adatlap, amilyen országban forgalomba hozza a terméket. Ha tehát egy német cég német paritáson (pl. ex work) ad el magyar cégnek veszélyes keveréket, akkor jó a német adatlap. De ha magyar paritáson adja el, magyar adatlapot kell a németnek biztosítania. Kötelező! További hazai követelmény, hogy ha importálunk (nem közösségi országból, mert ez az import!) veszélyes keveréket és magunk elhasználjuk (nem adjuk tovább), akkor a hazai kötelező bejelentéshez magyar adatlapot kell mellékelnünk és ezt persze magunknak kell megcsinálnunk.

• Az ÁNTSZ elkezdte reklamálni a biztonsági adatlapokban, vagy egyáltalán a terméket fogadó (és általában felhasználó) vállalkozásoknál az (elő)regisztrációs számot. Kell-e ilyennel rendelkeznem és honnan tudom ezt megkapni?

  Nincsen olyan előírás a REACH-ben, hogy az adatlapot és a terméket átvevő cégnek kötelezettsége lenne arról érdeklődni, hogy (elő)regisztrálták-e a felhasználói láncban az adott termék anyaga(i)t. Az a kötelessége, hogy ha megkapta a regisztrációs számot és van az adatlap mellett expozíciós forgatókönyv, akkor ellenőrizze, hogy a saját felhasználása azonosított-e a beszállító forgatókönyve alapján (REACH 37(6). Erre a regisztrációs szám beérkezését követően 12 hónapja van (REACH 39 cikk)

  Nincs olyan előírás a REACH-ben, hogy az anyagokat tisztán vagy keverékben átvevő cégeknek regisztrációs számmal kellene rendelkezniük. Mivel igen sok anyag fel van mentve e kötelezettség alól, másrészt az anyagok nagyobb részére a regisztrációs határidő még nem járt le (2013 és 2018), tehát a piacon lévő anyagok legnagyobb részéhez nem tartozik regisztrációs szám. A reg. számot egyébként csak akkor kell közölni az anyagot átvevővel, ha bármilyen okból új adatlapot kell a rendelkezésére bocsátani, maga a regisztráció elvégzése, mint aktus, nem váltja ki azt a kötelezettséget, hogy erről bármilyen módon informálni kellene a partnert (lásd a megfelelő iránymutató dokumentumot).

  Nincs olyan előírás a REACH-ben, hogy az előregisztrációt elvégző cégeknek erről tájékoztatást kellene adnia a terméküket átvevő cégeknek. Sem olyan előírás sincs, hogy a terméket átvevőknek valamiféle igazolásuknak kell a birtokukban lenni arról, hogy az átvett termékek anyaga(i)t a beszállító vagy valaki a beszállítói láncban előregisztrálta, vagy hogy ilyen igazolást meg kellene szerezniük a beszállítóktól. A REACH azt lehetővé teszi, de nem írja elő (28. cikk 5) hogy a felhasználók, amennyiben a saját anyagukat nem találják az Ügynökség által közzétett előregisztrált anyagok listáján, akkor ezt jelezzék az Ügynökségnek. Ez nem kötelezettség, ez lehetőség. Az Ügynökség honlapja alapján ezzel a lehetőséggel eddig senki sem élt, érthető okokból, hiszen gyakorlatilag az összes EINECS és NLP, sőt teljesen szabálytalanul az ELINCS-es anyagot is előregisztrálták, tehát ilyen eset nem fordulhat elő.

  Ha az ÁNTSZ netalántán az 5. cikkre gondol, mikor ilyen kötelezettségeket talál ki, akkor ezzel kapcsolatban csak hivatkozom részletes véleményemre.

• Többen kérnek CLP szerinti magyar nyelvű biztonsági adatlapot. Mit jelent ez és kell-e ilyet adnom? Ez azt jelenti, hogy az adatlap megfelel az Európai bizottság 453/2010 sz. rendeletének, melyben a REACH II. mellékletét alaposan átírta. 2010. december 1-től anyagokra és keverékekre is kötelező alkalmazni, de a már "polcon lévő" termékekre két év felmentés van. Ennek részleteit a csatolt fájlban írom le. Új, ezen időpont után a piacra került anyag gyártástételekre új, CLP szerinti címke és új, a fentinek megfelelő adatlap kell. Amennyiben a gyártó/importőr 10 t/év felett szabadítja ezeket Európára, és már regisztrált, akkor - de csak akkor - expozíciós forgatókönyvet is kell átadnia. Ez az anyagok többségénél még nem  a helyzet, csak a nagyvolumenű anyagokra keletkeztek - elég egyenetlen minőségű - forgatókönyvek. Ezeknek is magyar nyelven kell(ene) rendelkezésre állniuk.

• A REACH rendelet 31. cikkének (4) pontjával kapcsolatban az a furcsa számomra, hogy veszélyes besorolású termékhez nem ír elő kötelezően adatlapot, miközben lehetetlen szétválasztani a professzionális és a lakossági felhasználást: ha egy termékre van lakossági, ott mindenképpen lehet professzionális felhasználás is (festékek, tisztítószerek, stb.) Az adott pontot úgy értelmezem, (és a 2011 végén megjelent iránymutatás teljesen igazolt) hogy ha lakossági felhasználásra megy a veszélyes vegyi anyag, akkor nem kell adatlapot adni mellé, kivéve, ha a forgalmazó kéri. Ez a tipikus eset pl. a Baumax-nál és hasonló áruházaknál. A lakossági felhasználó meg kell, hogy elégedjék a címkével, amely az adott cikk szerint elegendő kitanítást kell, hogy tartalmazzon a biztonságos felhasználásra. A professzionális felhasználónak meg fel kell fednie a kilétét a vásárláskor, és a Baumax köteles neki adatlapot adni. Ezért kell kérnie adatlapot a gyártótól, hogy ezt a kötelezettségét teljesíteni tudja. A visszajelzések szerint ez így is működik (ahol működik). Sajnos a magyar fordító az angolban szereplő user-t (akinek elegendő információt kell adni, hogy biztonságosan használhassa a terméket), ugyanazzal a továbbfelhasználóval fordította, mint az ugyanabban a mondatban szereplő downstreem user-t, ami egy egyértelműen meghatározott fogalom és nem lakosságot jelent, hanem pl. egy keveréssel foglalkozó céget, aki a Baumax-ban veszi meg a színezéket a falfestékéhez. A magyar szövegből sajnos ez nem jön ki, ezért csak a magyar rendeletszöveget olvasva érhetetlennek tűnik az egész. De szerintem a saját jogértelmezésem helyes és logikus.

• Az a szabály, hogy ha az adatlap változik, mindenkinek el kell küldeni, aki az elmúlt 1 évben vásárolta tőlünk az adott terméket. A foglalkozásszerű felhasználóknál ez egyértelmű számomra. Kérdés, mi a helyzet a lakossági felhasználásra forgalmazott szerekkel, mivel ezekről a boltok részére csak akkor kell adnunk biztonsági adatlapot, ha kérik. Ön szerint nekik is újra el kell küldeni? A jogi szöveget én úgy értelmezem, hogy ha eddig is küldtek, (akár mert kért, akár csak úgy, maguktól), akkor kell a megújítottból is küldeni. Ha nem, akkor nem. Ezért (is) baj, ha valaki túl aktív.

• A vezető regisztráló elkészítette az expozíciós forgatókönyveket az anyag különböző felhasználásaira. Az egyik felhasználásra elkészített expozíciós forgatókönyv esetében azt tapasztaltam, hogy egy SU hiányzik, ugyanakkor a mi anyagunkat abban az adott szektorban is felhasználják. A kérdésem az lenne, hogy ebbe az adott felhasználásra elkészített expozíciós forgatókönyvbe beírhatom-e ezt a hiányzó SU szektort? Ki lehet-e egészíteni ezt az expozíciós forgatókönyvet ezzel a felhasználási szektorral? Nem lehet kiegészíteni. Hiszen Ön nem végzett kémiai biztonsági értékelést (kockázatelemzést), tehát nem tudhatja, hogy elfogadható kockázatú-e az a felhasználás. Ha elvégzi ezt, akkor beírhatja. De persze ehhez nincs meg a vizsgálati adatsora, amivel a vezető regisztráló rendelkezik. A másik lehetőség, hogy megadja ezt az SU-t a vezető regisztrálónak, hogy egészítse ki a kockázatelemzését. Mivel ha megteszi, aktualizálnia kell a regisztrációját (pénz!), nem valószínű, hogy ezt megteszi, de próbálja meg. Próbáljon meg minél több részletet is megadni arról a felhasználásról, hiszen az, hogy milyen ipari szektorban használják (ezt jelenti az SU) adott esetben nem jelent nagy különbséget az expozíciókban és végülis ez számít..

• Mint összeszerelő üzem, veszélyes anyagot nem, csak készítményeket használunk fel gyártásunk során. melyeket (mint pl. ragasztó, zsír, vagy a hajtóművek tisztításához speciális benzin) teljesen beépítünk a hajtóművekbe. Biztonsági adatlapot nem kell készítenünk, csak bekérnünk a beszállítóinktól, ill. regisztrálnunk sem kell anyagot. A beérkező veszélyes keverékekhez tartozó biztonsági adatlapok ellenőrzése fontos feladat, bár a felelősség a beszállítóé. Jelenthet ez formai kérdést: megfelelnek-e azok a REACH követelményeinek. Ez konkrétan azt jelenti, hogy ha a kiadási dátumuk 2007. június 1. utáni, akkor a 2. szakaszban kell lennie a veszélyértékelésnek és a 3-ban az összetételnek, valamint kell e-mail cím a kiadást végzőtől az 1. szakaszban. Fontos az is, hogy a 16. szakaszban ne szerepeljenek olyan kijelentések, hogy a kiadó semmilyen felelősséget nem vállal a terméke felhasználásáért, merthogy azt nem tudja befolyásolni. A REACH-nek olyan szöveg felel meg, hogy azért nem vállal felelősséget, ha a leírtaktól eltérően használják (ha úgy, akkor a kiadóé a felelősség, hogy a dolgozó kockázata elfogadható legyen). Ezzel függ össze, hogy az Önök kötelessége annak ellenőrzése, hogy valóban az adatlapban leírt módon használják-e házon belül a veszélyes keverékeket. Ez még fontosabbá válik majd 2010. végétől, amikor megérkeznek az első expozíciós forgatókönyvek (Keverékre elvben nem kötelező, de valószínűleg fognak ilyenek érkezni keverékekhez is). Ebben az esetben az azokban leírt felhasználási körülmények összevetése a sajáttal kötelező és nagyon javasolt, hogy erről feljegyzés is szülessen. A 2010. december 1. utáni dátumú adatlapoknak már meg kell felelniük a 453/2010 bizottsági rendeletnek.

• Kinek a kötelessége, felelőssége elkészíteni az új magyar nyelvű biztonsági adatlapot : németországi gyártó Neki, de nehezen értik meg…, magyar importőr ha igazán importőr, tehát a Közösségen kívülről jön a veszélyes, akkor neki, és egy harmadik magyar forgalmazó vállalkozás esetén? Neki, remélhetőleg tudja

• Elbizonytalanodtam a rendelet korábbi értelmezésében, mely szerint az anyagokra a jelenlegi adatlap (és osztályozás, címkézés, csomagolás) 2012. november 30-ig használható, ha az anyag már 2010. december 1. előtt forgalomba került. A forgalomba kerülést itt én úgy értelmeztem, hogy nem új anyagról van szó, hanem már korábban is forgalmazottról. De úgy is lehet értelmezni, ez a felmentés csak a már 2010. december 1. előtt behozott/eladott konkrét szállítmányra vonatkozik, a 2010. dec. 1. után behozott szállítmányokra már nem. Amennyiben a 2010. dec. 1-i határidő  ránk is vonatkozik, akkor meg kell kérnünk az új adatlapokat a gyártóktól, akiktől vásárolunk. A keverékekre ugyanez vonatkozik. Az Ön által említett import egész más jogilag, hiszen ott a forgalomba hozatal a fizikai beérkezéssel megtörténik. Elvben ettől a pillanattól kezdve vonatkoznak a CLP követelmények (pedig Ön még semmit sem tehet pl. a megfelelő csomagolásért, vagy a magyar címkéért, legfeljebb veszekszik a nem-EU-s szállítójával érte. A biztonsági adatlap esetén azonban más a helyzet, mert ott a REACH nem a forgalomba hozatalhoz köti az adást, hanem a vegyi anyag átadásához. Márpedig egy importőr számára, aki nem használja a vegyi anyagot, hanem kereskedőként eladja, csak az eladás-átadás pillanatában válik kötelezővé az adatlap adás. Gyakorlatilag persze  a beérkezést célszerű elfelejteni és az EU-s vevőnek való átadás időpontjára tenni mindkét kötelezettséget. Magyarul a 2010 után beérkezett anyagot (nem keveréket) az importőr kereskedőnek már a CLP szerint kell címkézni és így átadni,valamint az új rendelet szerinti adatlappal ellátni az EU-s vevő számára. Semmilyen két év itt nem lehet érvényes. Ha 2010 dec. 1. előtt jött be – régi címkével – az anyag, akkor már forgalomban van 2010. dec. 1 előtt. Tehát vonatkozik rá a CLP 61. 4. cikk, tehát Ön 2012-ig eladhatja ezzel címkével, és a 451-as rendelet miatt fel van mentve az új adatlap adási kötelezettség alól 2012-ig, de csak azon gyártástételek vonatkozásában. Megítélésem szerint, mivel a 453 2. cikk 6. ezekre vonatkozik, tehát az Ön által régi címkével, régi adatlappal egy másik kereskedőnek átadott anyag mellé a másik kereskedőnek akkor sem kell új adatlapot adnia, ha ő is még a 2012-es határidő előtt adja tovább. Hasonló igaz az áttöltőkre is (ezek nem forgalmazó kereskedők, hanem további-felhasználó kereskedők, hogy játsszak a szavakkal.) Érdekesebb a helyzet a keverékekkel. Ezekre ugyanis a 453-as 7. cikk is vonatkozik. Tehát ha egy keveréket bárkinek értékesített a közösségben 2010 előtt a régi adatlappal, mindenkinek adhatja ezt a régi adatlapot 2012-ig, még akkor is, ha nekik 2010 után értékesíti. Erre vonatkozóan részletes kifejtés tölthető le a honlapomról.