top of page

A biztonsági adatlap lejárati ideje (??)

 

 

 

 

 

Hát ilyen pedig nem létezik, bár a hatóság próbálkozott 5, 3, 1 éves lejáratokkal. Akkor van ilyen, ha a cég maga rak magára bilincseket, vagy az ISO rendszer felkészítői, vagy a tulajdonos túlkapása miatt és mint belső előírás szerepel, hogy szerencsétlen dolgozóknak évente kell ácsingózni a szállítóknál új adatlapért. Legyen a bejövő termék veszélyes vagy nem veszélyes, keverék, vagy árucikk, mindegy. Adatlap kell és punktum, mégpedig évente frissített.

A REACH 31. cikk megadja azokat az eseteket, amikor a kibocsátónak aktualizálnia kell és automatikusan minden, a termékből az elmúlt egy évben kapó fogadónak adnia kell az aktualizált adatlapból.

Más kérdés, hogy a formájára (tehát nem a kezelésére) vonatkozó rendeletek 2010-ben (453/2010/EU) és 2015-ben (2015/830/EU) módosultak. Megint másként befolyásolja az aktualizálási kötelezettséget az a tény, hogy a CLP rendelet miatt 2015. június 1-től már csak olyan keverék gyártástételek hozhatók forgalomba a keverő által, illetve az importőrnek ilyet kell tenni a behozott gyártástételekre, melyeken új, a CLP osztályozásnak megfelelő címke van.

Foglalkozzunk a 31. cik (9)-cal, a haladéktalan aktualizálás követelményeivel. Figyelem: az aktualizálási követelmény nem jelenti azt, hogy az tényleges megváltoztatja az előző adatlapot. Akkor kell elküldeni, ha tényleg új adatlap jön emiatt létre.

  • új információ, mely a kockázatkezelési intézkedésekre hatással lehet. Ez a legfontosabb, hiszen ez az adatlap értelme: adja meg a felhasználónak, hogy miként használhatja elfogadható kockázattal a veszélyes terméket. Fontos, hogy ha enyhülnek az intézkedések, az is kiváltja az aktualizálási követelményt, hiszen nincs a szövegben szó szigorodásról. A mondat második fel, az új veszélyességi adatok szintén ide vezetnek: szigorodik, de akár enyhül a veszélyességi osztályozás és ezért változnak a szükséges intézkedések (a P mondatok kötődnek a H mondatokhoz, azok meg az osztályba soroláshoz)

  • Az engedélyt megadták vagy elutasították. Ez világosnak látszik, tehát az, hogy valami a jelöltlistára került, vagy a következő lépésként a XIV. mellékletbe, még nem váltja ki az aktualizálási követelményt. Nagy kérdés, hogy egyéb engedélyek megadása ide számít-e. Gondolok biocid, növényvédőszer és hasonlók. Mivel ezeknél a forgalomba hozatal előfeltétele az engedély megadása, még ha ide is számítanánk, praktikusan semmi értelme, hiszen addig nem forgalmazhatom biocidként, amíg termékengedélyem nincs rá. Más kérdés, hogy ha pl. az alkoholt csak úgy forgalmazom, majd kérek rá biocid termékengedélyt, akkor aktualizálnom kell-e az adatlapot. Szerintem egyértelműen igen, két okból. Az engedélyszámot be lehet (szerintem kell) írni az adatlapba, másrészt az engedélyben új intézkedéseket írhatnak elő a felhasználásra, amit nyilvánvalóan be kell vennem egy aktualizált adatlapba.

  • Egy új korlátozás nyilvánvalóan kiváltja az adatlap aktualizálást, mert döntően befolyásolja, hogy mire és hogyan kell a terméket használni. Sajnos nemhogy az újakat, de a régi korlátozásokat a XVII. mellékletből nem szoktuk beírni, pedig kellene…

A fentiekből következik, hogy más nem váltja ki az aktualizálási követelményeket. Tehát ha nincsenek a fenti három pontba tartozó következményei, akkor a rendelet aktualizálások (pl. ADR, mint kedvenc indok) önmagukban nem indokok, ahogy kontakt adatok változásai sem.

Mi a helyzet az adatlap-rendeletek változásaival 2010 és 2015-ben? A 2010-s változás nem volt teljesen egyértelmű abból a szempontból, hogy emiatt kell-e aktualizálni a vevőknél kinnlévő adatlapokat és milyen határidővel. A saját értelmezésem az volt, hogy – és most a jelen időszakról, 2015 nyaráról beszélek – hogy anyagok esetén a CLP osztályozás bevezetése 2010. június 1-i határidővel akkor kiváltja az új adatlap adási követelményt, ha a régi adatlapban nem szerepelt a CLP osztályzás és új gyártástételt küldünk a vevőnek 2010 június 1 után. Hiszen ezen új címke kell(ett) legyen és ez az új osztályozás hiányzott a nála lévő adatlapból. Ráadásul egy csomó új osztályzási végpont is belépett, amit lehet a rendelet "új veszélyességi információ"-jaként értékelni, hiszen egy eddig figyelembe nem vett veszélyességi végpontra vonatkozó adatot kell a CLP miatt figyelembe vennem.

A polcon lévő anyagokhoz tartozó adatlapot, ha nem kap új gyártástételt az illető és soha nem adja tovább, nem kell cserélni… Tulajdonképen hasonló, de még enyhébb is volt a keverékekre vonatkozó követelmény, mert ott 2012-og egy általános felmentés élt: ha bárkinek már küldtem az előző, eredeti REACH II. mellékletnek megfelelő adatlapot, akkor azt nem kel megújítanom két évig. Sokan azt gondolták, hogy mivel a keverékekre az új osztályozás csak 2015. június 1-tól kötelező, adatlapot sem kell az új rendeletnek megfelelően készíteni, sőt emlegetnek 2017. június 1.-i határidőt is keverékekre. Utóbbi nyilván a polcon lévő keverékekre vonatkozik, amiből nem jön be új, a CLP rendeletnek megfelelől új címkés gyártástétel a cégemhez. Ekkor nem kell új adatlap mellé. Összefoglalva: véleményem szerint keverékeknél is az a helyzet, hogy az új osztályozás elvégzése azt jelenti, hogy veszélyességi információt veszek, kell, hogy vegyek figyelembe, tehát ez megfelel a 31. cikk fenti feltételének: aktualizálnom kell. Persze ha még június 1. előtt megkevertem és átadtam, akkor az átvevő ülhet rajta a régi adatlappal, tovább is adhatja 2017. június 1-ig, de ha ez után adja tovább, kell új címkét és új adatlapot adnia mellé. Ha 2015. június 1. előtt kapta és soha nem adja tovább, nem kell soha sem átcímkéznie, sem új adatlapot kérnie-csinálnia rá.

 

Mindezekkel szemben a 2015/830 rendelet valami egész új fogalmazással állt elő: azt mondja, hogy ha már adtunk adatlapot egyetlen vevőnknek is 2015. június 1 előtt akkor az két évig, 2017. június 1-ig nem kell aktualizálni.  Nem mondja, hogy minek megfelelőt adtunk már át. Ha ez bármilyen lehet, és egy jogi vitában biztos ez lenne a bíró álláspontja, akkor ezzel az új rendelettel tényleg azoknak adtak igazat, akik szerint keverékekre tényleg elég 2017-ben új adatlapot adni, addig jó a régi, bármilyen vacak is legyen az. Ráadásul ez azt is jelenti, hogy egy új vevőnek sem kellene újat adni, pedig annak címkéje már biztos teljesen más, ami nonszensz. Az egészben még az is az érdekes, hogy az egész 2015/830-as rendelet úgy felesleges, ahogy van: semmi fontosat nem módosítottak benne. Az embernek az az érzése, hogy csak ezért a mondatért csináltak a határidő előtt pár nappal (ami teljesen szokatlan az EU-ban) egy új rendeletet.  

bottom of page