Körtvélyessy Gyula honlapja

 Jogi követelmények az adatlapok kezelésére

 

 

 

 

 

 

Internet linkek

Az ÁNTSZ által használt ellenőrző lista a megjegyzéseimmel. Sok kérdésük nem megfelelő, nem kötelező, stb.

Az új adatlap rendelethez 2017-ben aktualizálták az iránymutatást is. 

Látni kell, hogy az adatlapok kezelésére és tartalmára jelenleg három EU független szabályozás van hatályban (nem szólva a hazai előírásokban itt-ott elpöttyentett, a fentiekkel nem konform, de azért kötelező követelményekről).

1. Maga a REACH jögi szövege a 31. cikktől. Ezt módosította

2. A CLP rendelet (és annak módosításai) az 59. cikkében azzal, hogy 2015. június 1-től kibővítette a kérésre adatlap adási kötelezettség terjedelmét (a régóta ismert, de soha nem használt előírás azt mondta (még a 44/2000-ben is megvolt), hogy nem veszélyes keverékre kérésre adatlapot kell adni, ha bizonyos veszélyes anyagok 1% felett voltak benne, vagy bármilyen kevés, munkahelyi  határértékkel rendelkező anyagot is beleraktunk. A most érvényes százalékok sokkal szigorúbbak, részleteket lásd később.

3. A II. mellékletet a Bizottság módosította, ezzel igen nagymértékben megnövelve az adatlapon megadandó adatok számát. Ez a 453/2010/EK bizottsági rendelet, mely 2010. májustól 2015. május végéig volt hatályos. De ennek II. mellékletét, mely 2015. június 1-től lett volna hatályos, 2015. május végén a 2015/830/EU rendelettel a Bizottság újra módosította. Ezt két évig nem kell alkalmazni, ha bárkinek az adott termékre már kiküldtünk június 1. előtt az eltörölt régi II. mellékletnek megfelelő adatlapot. Legalábbis ez a logikus értelmezés, de a szöveg nem ezt mondja pontosan. Van olyan érzésem, hogy ezzel még két évre általában kitolták az új adatlap rendelet - bármelyik legyen is az - alkalmazási kötelezettségét.

4. A CLP rendelet módosította nemcsak a "módosítási részében", az 59. cikkben, hanem a II. mellékletében is azon nem veszélyes keverékek körét, melyekre kérésre adatlapot kell adni. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a fenti adatlap rendelet(ek) II. mellékletében megadott, sokat szigorodott követelmények arra nézve, hogy milyen százalék felett kell az anyagokat a 3.2.-ben megjeleníteni, megadják azokat a limiteket, melyek felett - bár igen gyakran a keverék még nem válik veszélyesé, de kérésre adatlapot kel adni. Ide tartoznak az egyedi koncentrációs határérték és érzékenyítőknél a kiváltási határérték feletti anyagkomponensek is. Érzékenyítőnél az anyagneveket ilyenkor a címkére is rá kell rakni, még nem veszélyes keverékek esetén is (ilyenkor EUH208 mondattal).

Cikk magyarul: 2013. februártól minden hónapban megjelent a Magyar Kémikusok Lapjában egy-egy új cikk az adatlapokról. Nagyon célszerű ezeket elolvasni, mert részletes kitanítást adnak az elfogadható adatlapokról és azok kezelési követelményeiről. 2017-ben pedig heti körlevelekben igen részletesen ismertettem az adatlapok egyes pontjaihoz tartozó problémákat, tudnivalókat, megoldási javaslataimat.

Jogi alapok

Adatlapot kell készíteni, mennyiségtől függetlenül a másik közösségi félnek átadott (31.cikk 1.bek) (Külön oldalon összefoglaltam, hogy miért előnyös, ha nem adunk ki adatlapot, persze ha megtehetjük, mert nem vagyunk rá kötelesek):

- veszélyes anyagokra és keverékekre. A veszélyességi besorolást a CLP alapján kell elvégezni a gyártónak, importálónak és a keveréket összekeverőnek vagy saját döntése alapján, vagy a CLP rendelet VI. mellékletében megjelent kb. ezer anyag, un. harmonizált osztályba sorolást kötelező átvennie, mert az érvényes az egész Közösségre (az adott végpontoknál, más végpontoknál neki kell vizsgálni a veszélyes besorolást)..

- Perzisztens, Bioakkumulatív és Toxikus (és nagyon perzisztens, nagyon bioakkumulatív) anyagokra. Ezek hivatalos listája a jelöltlista  (lásd lejjebb), mert ez akkor érdekes, ha az ilyen anyag egyébként nem veszélyes, tehát csak a PBT tulajdonság miatt kell rá adatlapot adni (ilyen még nem volt a jelöltlistán).

- jelöltlistára került anyagokra (ha egyébként nem veszélyesek, de ilyen se volt még). Ezek hivatalos listáját az Ügynökség honlapján lehet megtekinteni A jelöltlista.

Az adatlapot a veszélyes kémiai anyagot gyártónak vagy importálónak (nem EU országból!), illetve a veszélyes keveréket összekeverő vállalkozásnak kell elkészítenie, és azt továbbadnia a szállítói láncon (31. cikk 7. bek). Minden olyan nyelven el kell készítenie, amilyen országba szállít. Az adatlap tartalmának meg kell egyeznie az ugyanezen szereplők által készített Kémiai biztonsági értékelésben megállapítottakkal. Amennyiben expozíciós forgatókönyv is készül a kémiai biztonsági értékelés keretében (a regisztrációhoz vagy az engedélyezéshez kötődően), azt az elkészülés után, mint mellékletet, csatolni kell az adatlaphoz (31. cikk 7. bek).

Kérésre adatlapot kell adni olyan, nem veszélyes keverékekhez is (31.cikk.3. bek), melyek:

a) nem gáznemű készítmények esetében ≥ 1 tömegszázalék, gáznemű készítmények esetében pedig ≥ 0,2 térfogatszázalék egyedi koncentrációban legalább egy olyan anyagot tartalmaznak, amely az emberi egészségre vagy a környezetre veszélyt jelent; vagy

b) nem gáznemű készítmények esetében ≥ 0,1 tömegszázalék egyedi koncentrációban legalább egy olyan anyagot tartalmaznak, amely a XIII. mellékletben meghatározott kritériumokkal összhangban a perzisztens, bioakkumulatív és mérgező vagy nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív anyag, vagy amelyet az a) pontban említettektől eltérő okokból vettek fel a jelöltlistára (lásd fent);

c) vagy olyan anyagot tartalmaznak, amelynek tekintetében közösségi munkahelyi expozíciós határértékeket állapítottak meg.

Egy 2015. júniusában életbe lépett módosítás alapján akkor is kell kérésre adatlapot adni, ha a különben nem veszélyes keverék a követtkező veszélyes komponenseket tartalmazza:

0,1-1% Carc. 2      mert ≥1%-nál már a keverék is Carc. 2

0,1-0,3% Repr.  1A, 1B  mert ≥0,3%-nál már a keverék is Repr. 1A vagy 1B

0,1-3% Repr. 2      mert ≥3%-nál már a keverék is Repr. 2

0,1-0,3% Lact.      mert ≥0,3%-nál már a keverék is Lact.

0,1-1% Sens. 1      mert ≥1%-nál már a keverék is Sens. 1   (Bőr és légzőszervi is!). Ezt kiváltási hatáértéknek hívják

0,01-0,1% Sens. 1A   mert ≥0,1%-nál már a keverék is Sens. 1A Bőr és légzőszervi is! Ezt kiváltási határértéknek hívják

1-10% STOT SE RE 2   mert ≥10%-nál már a keverék is STOT SE vagy RE 2

Ha persze van egyedi határérték, akkor azt kell figyelembe venni - ez érzékenyítőknél elég gyakori - és akkor annak egytizede adja ezt a kiváltási határértéket, gyakran a ppm tartományban!!! Ilyenkor - ha a keverék nem veszélyes - az EUH208 mondatban meg kell adni ennek az érzékenyítő anyagnak a nevét is a címkén.

Ezt az átvevő onnan tudja, hogy az átadó köteles ilyen esetekben a címkére ráírni, hogy kérésre adatlapot ad. Tehát itt sem kell feleslegesen kérdezgetni. (EUH210 mondat).

Speciális esetnek számít (31.cikk 4. bek), és csak kérésre kell adatlapot adni annak a forgalmazónak (kiskereskedő), aki a veszélyes anyagot vagy készítményt csak a lakosságnak adja el. Ennek oka kettős: a forgalmazónál professzionális felhasználók is vásárolhatnak, akiknek ezt jelezniük kell és adatlapot kell kapniuk. Másrészt elképzelhető, hogy a forgalmazó egyben további felhasználó is, tehát pl. használja a terméket, tehát kell neki az adatlap.

Más esetben ne adjunk és ne kérjünk adatlapot! Adjunk más módon információt (32. cikk), de az adatlaphoz komoly jogi következmények kötődhetnek, tehát meg kell gondolni a kiadását. Azt, hogy egy vásárolt termék veszélyes-e vagy nem, nem az adatlap bizonyítja, hanem a címke!!! Illetve az a bizonyos VI. melléklet, illetve a gyártó/importáló/összekeverő felelős döntése.

Új követelmény, hogy az adatlap készítőjének meg kell adnia, hogy az osztályozás saját-e, vagy átvette a CLP VI. mellékletének a harmonizált osztályozását.

FELHASZNÁLÓK, FORGALMAZÓK!! Ne módosítsuk a szállító által nekünk átadott adatlapot (kivéve azt, hogy szállítóként - nagyon helyesen - beírjuk magunkat és esetleg kihagyjuk az nekünk szállítót)! Ne legyünk erre hajlandóak akkor sem, ha a magyar hatóság esetleg kéri! A hatóságnak kell igazolnia, hogy miért nem ért egyet az osztályba sorolással. Ha valamivel nem értünk egyet, azonnal jelezzük a szállító felé. Ha az adatlapban szereplő osztályozási besorolással nem értünk egyet (volt már rá példa), nehogy átírjuk. Jelezzük, de nemcsak a szállítónknak (aki majd felfelé továbbadni köteles), hanem az Ügynökségnek is (38. cikk 4. bek), amennyiben 1 tonnánál többet használunk évente az anyagból.

Figyeljünk arra is, hogy minden, az adatlapban szereplő anyag mellé legyen odaírva vagy az EC szám, vagy ott legyen, hogy polimer (és ezért nincs EC száma!) vagy esetleg az, hogy ez már nem polimer (NLP anyag), de nem kértek rá NLP számot. Ha olyan anyagról (vagy keverék esetén anyagkomponensről) szól az adatlap, melyhez nem tartozik EC szám, és nálunk a termékben az adott anyag mennyisége nagyobb, mint egy tonna, a hatóság jogosan feltételezi, hogy nem bevezetett anyag, és kérheti a regisztráció igazolását. Ezekre ugyanis azonnali regisztrációs kötelezettség érvényes (ez a gyártó, illetve az EU-ba behozó cég kötelezettsége!!!).

Az adatlapokat és az ezekkel kapcsolatos dokumentumokat 10 évig meg kell őrizni (36. cikk). A készítőnek meg kell tudni indokolnia, hogy miért módosított (az adatlap rendelet 16. a. alpontja). Rákkeltő 1A és 1B anyagok esetén 40 évig.

Az adatlapot akkor és csak akkor kell aktualizálni, ha

- ha új veszélyességi adatok állnak rendelkezésre

- új információ jut a készítő tudomására, mely hatással lehet a kockázatkezelési intézkedésekre

- az adott anyagra és az adott felhasználásra vonatkozó engedélyt megadták vagy elutasították

- az adott anyagra és az adott felhasználásra korlátozást szabtak meg (FIGYELEM!! A XVII. mellékletben megadott - eddigi is érvényes - korlátozásokat tessék megnézni és már most beépíteni a saját magunk készítette adatlapba, illetve megkövetelni a beszállítótól, hogy benne legyenek!!!) Erről külön oldalon is olvashat.!!

Kérésre nem köteles senki aktualizálni az adatlapot! A hatóság kérésére sem! Nincs ilyen REACH követelmény! A kémiai biztonsági törvényben van olyan kötelezettség, hogy az OKBI-nak be kell adni az adatlapot, és ő felvilágosítást kérhet. De jogilag nincs felhatalmazva, hogy egy olyan dokumentumot, mint az adatlap, megváltoztasson! Olyan lenne ez, mintha egy kétoldalúan aláírt szerződést harmadik félként módosítani, vagy módosíttatni akarna.

Az adatlap formája 2010. december 1-től alapvetően változott. Mind az anyagokra, mind a keverékekre. Elvben voltak felmentések, de ezek már lejártak. Persze egy folyamatos szállítói kapcsolatnál - ha nem következik be a fent felsorolt feltételek közül valamelyik - a szállító nem köteles aktualizálni az adatlapot. Elvben még a CLP osztályozásra való áttérés sem váltja ezt ki, ha nincs új veszélyességi információ figyelembe véve (bár ez elég gyenge érvelés, hiszen a CLP-ben rengeteg új veszélyességi végpont van, tehát hatóságként jogosan tekinthetem úgy, hogy van új veszélyességi információ, amit használok a termék osztályba sorolására...). Az adatlap magyar formai előírásai (szakasz és alcímek) a 2015/830 rendelet B részében változtak. Ma már ennek helyesbítését kell tekintetbe venni, ha új adatlapot készítünk.