Körtvélyessy Gyula honlapja

Mely anyagkomponenseket kell felsorolni a 3.2. alpontban egy keverék esetén?

 

 

 

 

 

Ebben alapvető változások történtek 2015. június 1-e óta. Ezeket próbálom összefoglalni az alábbiakban. Más formában a jogi alapok oldalon is olvashat erről.

Nagyon megszigorodott az a régi szabály, hogy azt, ami 1% felett van, és ha CMR, akkor meg 0,1% felett (felületesen fogalmazva).

Most a követelmény a következő. Fel kell sorolni a következő komponenseket:

0,1%-tól

     Acute Tox. 1-3, Skin, vagy Inhal. Sens. 1A, 1B, 1, Carc. 1A, 1B, 2, Mut. 1A, 1B, Repr. 1A, 1B, 2, Lact., Aquatic Acute 1, Chronic 1, Ozone 1

     a PBT és vPvB komponenseket (Ha az előbbi miatt már nem soroltuk)

     a Jelöltlistás komponenseket (ha az előbbi miatt nem)

Vegyük észre, hogy ezek között van olyan is, Carc. 2, Repr. 1 és 2, Lact , melynél a ≥0,1 limit kisebb, mint az osztálybosoroláshoz szükséges általános limit. Tehát ha csak ilyen kevés és csak ezek a komponensek vannak, akkor a keverék esetleg nem veszélyes, mégis fel kell ezeket sorolni a 3.2.-ben. Azért, mert ilyen esetek azok, melynél a "Kérésre biztonsági adatlapo hozzáférhető", EUH210 mondatot kell írnunk a címkére és persze a 2.2.-be is.

1%-tól

    Acute Tox. 4, Skin és Eye 1 és 2, Mut. 2, STOT SE és RE 1 és 2, Aquatic Chronic 2-4. Itt meg a STOT 2 ≥1%-a jelenti ugyanazt, mint amit az előbb leírtam.

10%-tól

     Asp. 1

lNem kell felsorolni a fizikai veszéllyel rendelkező komponenseket.

Figyelni kell az egyedi koncentrációs határokra, már ezek felett is fel kell sorolni a komponenseket. Érzékenyítőknél ráadásul ott van az új, un. "kiváltási koncentráció" (az általános/egyedi tizede) mely felett szintén fel kell sorolni a komponenseket. Mivel az az osztályozáshoz szükséges tizede, itt is előfordulhat, hogy maga a keverék nem veszélyes, de kérésre adatlapot kell adni, a címkére és az adatlap 2.2.-be kell az EUH210 és ilyen esetekben az EUH208, az érzékenyítők felsorolására.

Ha van Acute 1 vagy Chronic 1 komponensünk, az alapesetet jelentő M=1-től eltérő M tényezővel, akkor a 0,1%-os fentebb megadott határkoncentráció lemegye 0,1%/M százalékrai Az e feletti komponenseket is fel kell sorolni a 2.2. alpontban. Képzeljünk el egy, igen gyakran M=100 tényezőjű fémet. Akár szennyezésként is lehet nyugodtan ennyi a keerékünk anyagaiban. Ez az az eset, amikor nem tudatosan adtuk a keverékbe, az anyagkomponens szennyezőjeként vittük be, de már az anyagkomponens osztályozását is kelltt (volna), hogy módosítsa és lehet, hogy a keverékét is. Hiszen mindkét esetben az osztályozáshoz nem a 0,1%-kal, hanem a 0,1/M%-kal kell számolnunk....

Nem változott, hogy a közösségi munkahelyi határértékkel rendelkező komponensekre nincs határérték. Bármilyen keveset is tettünk ezekeből a keverékünkbe, fel kell ezeket sorolni. Hiszen innen tudja a felhasználó, hogy a kockázatértékelésében foglalkoznia kell ezekkel.. Célszerű éppen ezért itt nem a rendeletben előírt közösségi határértékeket figyelembe venni, hanem a hazait (mely másfélszer több anyagot tartalmaz), ha nálunk kerül forgalomba a termék. Persze ha az EU-ba adjuk el, akkor használjuk az egyszerűbben megszerezhető közösségi határértéklistát.