Körtvélyessy Gyula honlapja

Polimerek kémiai átalakítása: kell-e regisztrálnom?

 

 

 

 

 

 

Jogi alapok

Gyakori eset, hogy egy cég polimer besorolású anyagból indul ki és ezt reagáltatja tovább. A kiindulási anyag lehet természetes (cellulózból gyárt karboximetil-cellulózt), vagy mesterséges (PVC-ből gyárt utánklórozott PVC-t, vagy MDI prepolimert állít elő valamilyen poliollal). A kérdés, hogy milyen regisztrációs kötelezettsége van. A válasz érdekes módon sehol sincs leírva: ha a polimergyártó, akitől veszi a kiindulási polimert, regisztrációs szempontból rendben van (regisztrálta a monomert, vagy olyantól vette, aki regisztrálta), akkor az utánreagáltatónak már csak az a kötelezettsége, hogy megvizsgálja: amivel reagáltat, és ami beépül a polimerbe, az volt-e regisztrálva. Tehát a monoklórecetsav, a klór, a poliol, a fenti példákban. Általában ez is rendben van, ez tehát azt jelenti, hogy a polimerekből kiinduló gyártásoknak csak az a REACH kötelezettségük, hogy ha a forgalomba hozott termék veszélyes, mert akkor persze adatlapot kell adni mellé, illetve őgy kell használni a veszélyes bejövő alapanyagokat, ahogy az adatlapjuk, vagy a forgatókönyvük előírja.

Kérdések és válaszok

• Foszfor-oxikloriddal foszforilezett keményítőt állítunk elő. Kell-e (elő)regisztrálnunk a foszfor-kloridot, ha a beépült mennyisége kisebb, mint 2%. Hogyan kell ezt a százalékot számolnunk. Sem a REACH szövege, sem az iránymutatások nem egyértelműek sajnos ebből a szempontból. Akkor járunk el helyesen, ha mindent a foszfor-oxikloridra számolunk (mert ez a több, a beépülő "foszfor-pentoxid" látszólagos mennyisége kevesebb. Az egy tonnának a számításához a foszforilezett keményítőben lévő összes, a 2%-hoz pedig csak a beépülő foszfor-oxiklorid mennyiséget kell számításba vennünk (ez utóbbinak itt nincs kémiai értelme, hiszen nem marad reagálatlan foszfor-oxiklorid a keményítőben, de más esetekben fontos döntési útmutató ez).

• A cég cellulózból karboximetilcellulózt (CMC) állít elő kémiai szintézissel. Kell-e regisztráltatni a CMC-t melyet ragasztásra széles körben használnak? Az előadáson a válaszom határozott nem volt. Újra elolvasva a RIP 3.1 polimerekre vonatkozó dokumentumát, kissé elgyengültem, de abban sincs egyértelmű állásfoglalás erre az esetre (az útmutató pontatlan megfogalmazása miatt). Vegyük sorba:

• Klórozott polietilént gyártok. Ehhez a klórt is és az etilént is Európából veszem. Milyen kötelezettségeim vannak? Az előző kérdés f. pontja alapján nem a vinil-kloridra és a diklóretilénekre van a 6.3 pont alapján regisztrációs kötelezettségem, mert úgy tűnik, hogy ezek a klórozott polietlén monomerjei, hanem az előállítási folyamat logikus monomerjére, az etilénre. Valamint a klórra, mint kémiailag beépülő anyagra. Ez a regisztrációs kötelezettségem akkor szűnik meg, amikor a beszállítóim regisztrálják az etilént és a klórt, tehát 2010-ben. De az azonnali kötelezettségemet csak akkor oldhatom fel, ha decemberig előregisztrálom az etilént és a klórt.

• a.      A cellulózt nem kell regisztráltatni több okból: egyrészt nem veszélyes természetes anyag (V. melléklet 8. pont), másrészt tételesen fel van sorolva a IV. mellékletben 265-995-8 EINECS számmal. A cellulózt magát semmiképpen nem kellene, mert polimer. A kritikus 6.3 cikk szerint a monomerjét, a D-glukózt kellene regisztráltatni, annak, aki mondjuk, hogy cellulózt importál, (gyártani a Jóisten gyártja a természetben…), de ez is tételesen ki van véve a regisztráció alól a IV. mellékletben.

  b.      Amennyiben egy természetes anyagot kémiailag módosítunk, akkor már nincs kivéve a regisztrációs kötelezettség alól (V. melléklet 7. és 8.). A karboximetilcellulóz tehát mint egy természetes anyag kémiai módosítása útján létrejött termék, önmagában regisztráció köteles lenne. De nem kell, mert polimer, tehát a CMC-t nem kell regisztráltatni önmagában, mint anyagot (egyébként nem veszélyes anyag, de ez most mellékes).

  c.       A CMC gyártója, mint polimergyártó számára (arról, hogy a CMC polimer-e??? lásd az eszmefuttatást alább) a monomer regisztrációja kötelezettség lenne a kritikus 6.3 cikk alapján, ha ezt a beszállítói láncában valamelyik szereplő nem tette volna meg. Sajnos a CMC „monomere” a karboximetil-D-glukóz (a lehetséges négy helyen lehet a karboximetil csoport mint éterképző, tehát ez legalább négyféle molekula), de ilyen anyagot egyfelől nem találtam egyetlen katalógusban sem, másrészt senki sem tudja belőle előállítani a CMC-t (nem igazi monomer). Elvben regisztrálás köteles lenne, mint egy természetes anyag, a D-glukóz, kémiailag átalakított formája. Látható, hogy a gondolatmenet értelmetlenségre vezet.

  d.      A RIP 3.1 polimerekre vonatkozó dokumentuma ezzel kapcsolatban jelentősen változott, és az előző anyagaimban idézett és kritizált részeket kivették belől. Érdekes módon összevonták benne (3.2.1.3) a természetes polimereket és a természetes polimerek kémiai módosítását. Teljesen hiányzik viszont a mesterségesen előállított polimerek kémiai módosításának esete, pedig ez igen gyakran előfordul (lásd alább).

  f.        Végül is a kérdést a Manual of decisions c. szövegben találtak alapján lehet egyértelműen megválaszolni. Az EINECS-be való bejelentés után (ahol a polimerek nem szerepelnek), piacra vitt új polimerek esetén írták elő, hogy azok új monomerét, vagy komonomerét, vagy az új kémiailag beépülő anyagot, ha mennyisége nagyobb, mint 2%, törzskönyvezni kellett. Ezt a szabályt vitték át a REACH-be. Esetünkben tehát a mono-klórecetsav az, amint a CMC gyártónak előzetesen regisztrálnia kell, és utána megvárni, hogy a beszállítója regisztráltatja-e erre a célra a CMC-t. Ha igen, akkor regisztráltatnia már nem kell, ha nem, akkor igen.

• Polivinil-alkoholt az EU-ból vásárolok, és térhálósítom 4,4'-metiléndifenildiizocianáttal. Milyen regisztrációs kötelezettségem van? Ha úgy tekintem, hogy a kapott anyag is polimer (lásd alább), akkor a két monomerem a vinil-acetát és a metiléndifenildiizocianát. Ezeket kell előregisztrálnom és várnom, hogy a beszállítói láncban valaki regisztrálja őket. Nyilvánvalóan nem lehet az előbbi kérdésben jelzett német honlap szerinti acetaldehid (a vinil-acetát helyett) már csak azért sem a megfelelő "monomer", mert a polivinil-alkohol beszállítóm soha nem fogja az acetaldehidet regisztrálni és ezzel felmenteni engem a regisztrációs kötelezettségem alól. Ő a vinil-acetátot fogja (elő)regisztrálni, hiszen abból gyártja a polivinil-alkoholt.Tekinthető-e polimernek a klórozott polietilén? Hiszen a REACH meghatározása szerint ebben azoknak a molekuláknak többnek kellene lenniük, mint az egész anyag 50%-a,  melyekben van háromnál több, azonos monomer egységet tartalmazó rész. Vajon van-e? A problémát az okozza, hogy a klór teljesen sztochasztikusan lép be a láncba és kérdéses (és nehezen bizonyítható), hogy van-e ilyen lánc és mekkora a mennyisége a teljes polimeren belül. Kis klórozási foknál a reagálatlan etilén tetramerek jelenléte már OK. De egy jól megklórozott polietilénnél a belépő klórok tönkreteszik ezeket az intakt egységeket. Ráadásul figyelembe kellene venni azt is, hogy minden egyes belépő klór aszimetriacentrumot hoz létre, tehát az azonossághoz ezt is figyelembe kell venni (a klórozott polietilén biztos ataktikus).