Körtvélyessy Gyula honlapja

A REACH és az új biocid rendelet összehasonlítása

​

 

 

 

 

 

 

Nagyon érdekes összehasonlítani a REACH-et a biocidokról szóló új EU rendelettel.

Ehhez a REACH fogalmai használhatók (különben is ezen alapulnak a biocid rendelet fogalmai is) a következő megfeleltetéssel:

anyag ↔ hatóanyag, bevezetett anyagok ↔létező hatóanyagok, azzal az eltéréssel, hogy a REACH-ben a bevezetett anyagokat csak a regisztrációs határidőig lehet "szabadon" forgalmazni. Tehát ha a mennyiség eléri az 1 t/év határt, a gyártó és az importőr csak regisztráció után forgalmazhat. A "létező" biocid hatóanyagokat pedig, ezek azok, melyek 2000-ben a piacon voltak, és a felülvizsgálati programban vannak, csak 2015. szeptember 1-ig lehetett szabadon forgalmazni. További forgalmazáshoz vagy "be kell szállni" azokba a vizsgálatokba, melyeket néhányan megkezdtek a felülvizsgálati programba sok-sok pénzért, vagy csak olyantól lehet vásárolni ilyen hatóanyagot, vagy az ilyen hatóanyagot tartalmazó terméket, akik rajta vannak a listán. Tehát nincs tovább szabad kereskedelem. Figyelem, nincs mennyiségi limit, bármilyen kevésre is igaz ez. Lásd 95. cikk listája

keverék ↔ biocid termék, itt az az eltérés, hogy míg a keverékre nem kell regisztráció, de a biocid termékekre kell a forgalomba helyezés előtt engedély, mégpedig cégenként. Másfelől az is lehetséges, hogy egy anyag legyen biocid termék, pl. a hipó. Persze ha egy hatóanyagot meghígítanak, akkor már keverékké (és biocid termékké) válik, pl. a higított alkohol vagy hipó.

regisztráció ↔ felülvizsgálati program, azzal az eltéréssel, hogy a regisztrációnál minden, az anyagot Európára szabadító cég fizet, a felülvizsgálati programban csak most jött el 2015. szeptember 1-i határidővel) a fizetés ideje, lásd 95. cikk listája felül (és jól járnak, akik a programban részt vettek és eddig sokat fizettek a hatóanyagok jóváhagyásáért, mert csak ők forgalmazhatják a fenti határidő után akár a hatóanyagokat, akár a belőlük készült biocid termékeket)

azonosított felhasználások ↔ terméktípusok, azzal az eltéréssel, hogy az azonosított felhasználások csak a regisztráció után kötik a felhasználót, a hatóanyaghoz kötött terméktípusok pedig azonnal: csak arra használhatja, amilyen terméktípus szerepel a hatóanyag mellett a létező hatóanyagok listájában (és még nem tagadták meg a jóváhagyását ebben a terméktípusban).

adatmegosztás↔ adatmegosztás, hozzáférési felhatalmazás ↔ hozzáférési felhatalmazás mindkét rendeletben ez kulcsszerepet kap. Az eltérés kettős: a REACH-ben csak a regisztrációs kötelezettség keletkezésénél (a tonnahatár elérésénél) kell beszállni az adatbirtokosoknál a költségekbe. Ezzel szemben a biocidoknál egyetlen határidő van erre, 2015. szeptember 1 (lásd a 95. cikk listája menü felül). A biocid rendeletben az Ügynökség jogosult kényszer hozzáférési felhatalmazást kiadni, a REACH-ben soha nem avatkozott be. Sajnos a biocidoknál sincs eddig jó tapasztalat erre, pedig itt nagyobb a versenyből való kiszorítás.

Árucikkekbe szándékolt szabaddá válásra berakott (vagy ilyet importált) és így második funkciót adó anyagokat a REACH-ben regisztrálni kell, ha mennyiségük több, mint 1 tonna évenként.↔ A biocidoknál árucikkbe csak még nem visszautasított létező hatóanyagot lehet tenni (vagy ilyet importálni), ha a funkció másodlagos. A kapott termék un kezelt árucikk, lásd a külön oldalamat. Ezzel szemben ha a biocid hatóanyag elsődleges funkciót ad a terméknek, akkor a kapott termék biocid terméknek számít és engedélyt is kell kérni rá. Lásd például fertőtlenítő törlőkendő.

Az árucikkekbe berakott jelöltlistás anyagokat 0,1% felett (akkor is, ha ilyet importálnak) jelezni kell a vevőnek (ill. kérésre 45 napon belül a lakosságnak). ↔ Kezelt árucikk esetén (biociddal kezelt termékek, ahol a biocid funkció másodlagos, vagy egyáltalán, ha biocid tulajdonságot deklarálnak a termékre.), a hatóanyagot a címkén jelezni kell a vevőnek, de erre nincs koncentrációs alsó limit és visszamenőleg a felhasználói láncban bárhol, akár Ázsiában is hozzátehetik a biocidot, akkor is jelezni kell, ha a biocid funkció megmarad a forgalomba hozott végtermékben, pl. egy fungiciddel kezelt bútorlapból készült bútor. De. egy konzerválószert tartalmazó ragasztóval ragasztott préselt farostlemezből készült bútor mellé nem kell címke, mert a ragasztó konzerválószerének már nincs hatása a bútorra.). A biocidnál is érvényes a lakossági információkérés 45 napon belüli teljesítésének kötelezettsége.

A REACH-ben a gyártók-importőrök az anyaginformációs cserefórumban egyeztetik a meglévő vizsgálatokat és végzik el a kémiai kockázatelemzést. Ezt a mennyiségtől függő három határidőben adták be regisztráció formájában az Ügynökségnek ↔ A biocid rendeletben a felülvizsgálati programhoz önként csatlakoznak hatóanyagonként, de minden hatóanyag gyártónak és importőrnek (utóbbinál keverék, tehát biocid termék formájában is, tehát mindaz, aki hatóanyagot "szabadít rá" a Közösségre) csatlakoznia kell a programhoz, vagy hozzáférési nyilatkozatot (Letter of Access) kell kérnie az ott lévőktől. Ugyanúgy mint a REACH-ben, csak mindenkire egyetlen határidő, 2015 szeptember 1 volt érvényes. De alapvető eltérés, hogy szemben a REACH-csel, a biocid rendeletben a forgalmazás váltja ki a kötelezettségeket, nem a gyártás (vagy az import, de mivel utóbbi egyidejűleg forgalmazás, tehát ott nincs különbség). Tehát mindazok, akik biocid hatóanyagot gyártanak (kémiailag előállítják, de fel is használják végfelhasználóként) különleges helyzetben vannak, rájuk semmi sem vonatkozik, mert nem valósul meg a forgalomba hozatal.

Másfelől a REACH-ben a gyártás és az import a kötelezettséget kiváltó aktus, addig a biocid rendeletben a forgalmazás.

A REACH-ben regisztrációs felmentés vonatkozik a IV. és az V. melléklet, régóta ismert vagy természetes anyagaira. ↔ A biocid rendeletben hasonló hatóanyagok esetén (1. melléklet) a csak ezeket tartalmazó biocid termékre egyszerűsített engedélyezés vonatkozik.

 

 

 

 

 

 

 

 

Nagyon érdekes összehasonlítani a REACH-et a biocidokról szóló új EU rendelettel.

Ehhez a REACH fogalmai használhatók (különben is ezen alapulnak a biocid rendelet fogalmai is) a következő megfeleltetéssel:

anyag ↔ hatóanyag, bevezetett anyagok ↔létező hatóanyagok, azzal az eltéréssel, hogy a REACH-ben a bevezetett anyagokat csak a regisztrációs határidőig lehet "szabadon" forgalmazni. Tehát ha a mennyiség eléri az 1 t/év határt, a gyártó és az importőr csak regisztráció után forgalmazhat. A "létező" biocid hatóanyagokat pedig, ezek azok, melyek 2000-ben a piacon voltak, és a felülvizsgálati programban vannak, csak 2015. szeptember 1-ig lehetett szabadon forgalmazni. További forgalmazáshoz vagy "be kell szállni" azokba a vizsgálatokba, melyeket néhányan megkezdtek a felülvizsgálati programba sok-sok pénzért, vagy csak olyantól lehet vásárolni ilyen hatóanyagot, vagy az ilyen hatóanyagot tartalmazó terméket, akik rajta vannak a listán. Tehát nincs tovább szabad kereskedelem. Figyelem, nincs mennyiségi limit, bármilyen kevésre is igaz ez. Lásd 95. cikk listája

keverék ↔ biocid termék, itt az az eltérés, hogy míg a keverékre nem kell regisztráció, de a biocid termékekre kell a forgalomba helyezés előtt engedély, mégpedig cégenként. Másfelől az is lehetséges, hogy egy anyag legyen biocid termék, pl. a hipó. Persze ha egy hatóanyagot meghígítanak, akkor már keverékké (és biocid termékké) válik, pl. a higított alkohol vagy hipó.

regisztráció ↔ felülvizsgálati program, azzal az eltéréssel, hogy a regisztrációnál minden, az anyagot Európára szabadító cég fizet, a felülvizsgálati programban csak most jött el 2015. szeptember 1-i határidővel) a fizetés ideje, lásd 95. cikk listája felül (és jól járnak, akik a programban részt vettek és eddig sokat fizettek a hatóanyagok jóváhagyásáért, mert csak ők forgalmazhatják a fenti határidő után akár a hatóanyagokat, akár a belőlük készült biocid termékeket)

azonosított felhasználások ↔ terméktípusok, azzal az eltéréssel, hogy az azonosított felhasználások csak a regisztráció után kötik a felhasználót, a hatóanyaghoz kötött terméktípusok pedig azonnal: csak arra használhatja, amilyen terméktípus szerepel a hatóanyag mellett a létező hatóanyagok listájában (és még nem tagadták meg a jóváhagyását ebben a terméktípusban).

adatmegosztás↔ adatmegosztás, hozzáférési felhatalmazás ↔ hozzáférési felhatalmazás mindkét rendeletben ez kulcsszerepet kap. Az eltérés kettős: a REACH-ben csak a regisztrációs kötelezettség keletkezésénél (a tonnahatár elérésénél) kell beszállni az adatbirtokosoknál a költségekbe. Ezzel szemben a biocidoknál egyetlen határidő van erre, 2015. szeptember 1 (lásd a 95. cikk listája menü felül). A biocid rendeletben az Ügynökség jogosult kényszer hozzáférési felhatalmazást kiadni, a REACH-ben soha nem avatkozott be. Sajnos a biocidoknál sincs eddig jó tapasztalat erre, pedig itt nagyobb a versenyből való kiszorítás.

Árucikkekbe szándékolt szabaddá válásra berakott (vagy ilyet importált) és így második funkciót adó anyagokat a REACH-ben regisztrálni kell, ha mennyiségük több, mint 1 tonna évenként.↔ A biocidoknál árucikkbe csak még nem visszautasított létező hatóanyagot lehet tenni (vagy ilyet importálni), ha a funkció másodlagos. A kapott termék un kezelt árucikk, lásd a külön oldalamat. Ezzel szemben ha a biocid hatóanyag elsődleges funkciót ad a terméknek, akkor a kapott termék biocid terméknek számít és engedélyt is kell kérni rá. Lásd például fertőtlenítő törlőkendő.

Az árucikkekbe berakott jelöltlistás anyagokat 0,1% felett (akkor is, ha ilyet importálnak) jelezni kell a vevőnek (ill. kérésre 45 napon belül a lakosságnak). ↔ Kezelt árucikk esetén (biociddal kezelt termékek, ahol a biocid funkció másodlagos, vagy egyáltalán, ha biocid tulajdonságot deklarálnak a termékre.), a hatóanyagot a címkén jelezni kell a vevőnek, de erre nincs koncentrációs alsó limit és visszamenőleg a felhasználói láncban bárhol, akár Ázsiában is hozzátehetik a biocidot, akkor is jelezni kell, ha a biocid funkció megmarad a forgalomba hozott végtermékben, pl. egy fungiciddel kezelt bútorlapból készült bútor. De. egy konzerválószert tartalmazó ragasztóval ragasztott préselt farostlemezből készült bútor mellé nem kell címke, mert a ragasztó konzerválószerének már nincs hatása a bútorra.). A biocidnál is érvényes a lakossági információkérés 45 napon belüli teljesítésének kötelezettsége.

A REACH-ben a gyártók-importőrök az anyaginformációs cserefórumban egyeztetik a meglévő vizsgálatokat és végzik el a kémiai kockázatelemzést. Ezt a mennyiségtől függő három határidőben adták be regisztráció formájában az Ügynökségnek ↔ A biocid rendeletben a felülvizsgálati programhoz önként csatlakoznak hatóanyagonként, de minden hatóanyag gyártónak és importőrnek (utóbbinál keverék, tehát biocid termék formájában is, tehát mindaz, aki hatóanyagot "szabadít rá" a Közösségre) csatlakoznia kell a programhoz, vagy hozzáférési nyilatkozatot (Letter of Access) kell kérnie az ott lévőktől. Ugyanúgy mint a REACH-ben, csak mindenkire egyetlen határidő, 2015 szeptember 1 volt érvényes. De alapvető eltérés, hogy szemben a REACH-csel, a biocid rendeletben a forgalmazás váltja ki a kötelezettségeket, nem a gyártás (vagy az import, de mivel utóbbi egyidejűleg forgalmazás, tehát ott nincs különbség). Tehát mindazok, akik biocid hatóanyagot gyártanak (kémiailag előállítják, de fel is használják végfelhasználóként) különleges helyzetben vannak, rájuk semmi sem vonatkozik, mert nem valósul meg a forgalomba hozatal.

Másfelől a REACH-ben a gyártás és az import a kötelezettséget kiváltó aktus, addig a biocid rendeletben a forgalmazás.

A REACH-ben regisztrációs felmentés vonatkozik a IV. és az V. melléklet, régóta ismert vagy természetes anyagaira. ↔ A biocid rendeletben hasonló hatóanyagok esetén (1. melléklet) a csak ezeket tartalmazó biocid termékre egyszerűsített engedélyezés vonatkozik.