Körtvélyessy Gyula honlapja

A hazai szabályozások problémái a 2015 utáni jelenlegi szövegben

 

Már most olvasható a 2015. június 1. után érvényes hazai jogszabályszöveg. Az alábbiakban ehhez füzök megjegyzéseket:

Kémiai biztonsági törvény

2a és b: vegyi anyagoknak nincs életciklusa. Csak a vegyi anyag (ha azt vagy mint anyag vagy mint keverék értelemben használjuk, mi más lehetne, hiszen az anyag és a keverék fogalma definiált) anyagkomponenseinek van kockázata, van életciklusa. Hiszen akár az élő szevezetben, akár a könyezetben ezek az anyagkomponensek már külön-külön mozognak (molekulánként!), és kémiai szerkezetüknek megfelelően hatnak, stb.

2a: a kockázatokat nem általában csökkenteni, vagy elkerülni kell. Kockázatok mindig lesznek, azokat az elfogadható szint alatt kell tartani. Erről szól a kémiai biztonság. Ezek a kvalitatív mondatok nem jelentenek semmit, ne használjuk ezeket!

2c és d: hivatkoznak a 3-5 paragrafusra, ami hiányzik. A veszélyességet nem szabad itt meghatározni, hiszen azzal egy EU rendelet, a CLP foglalkozik. A kétszeri meghatározás csak bonyodalmakat okozhat és tilos.

2f. Hasonlóan tilos a biztonsági adatlapot definiálni. Ezt a REACH megteszi. Nem kötelező a magyar nyelv, hiszen egy vállalat által Bécsben megvásárolt anyagra vagy keverékre csak német nyelvű adatlapot köteles a szállító adni a REACH 31. cikke miatt. És ez jogilag elfogadhatóan használható M.o-on, hiszen sehol sincs - leszámítva itt - előírva, hogy annak a felhasználási hely nyelvén kell íródnia. A szöveg azt mondja, hogy a forgalomba hozatali ország nyelve számít.

2g: a tevékenység fogalmát a másik helyen elemeztem.

2h: a forgalomba hozatalért felelős személy meghatározása teljesen zavaros. A forgalomba hozatalt az EU rendeletek meghatározzák, melyekből kiderül, hogy ki az aki forgalomba hoz. Hát ő a felelős. Ez a meghatározás akkor volt jó, mikor itthon külön Kbt volt és valakit mindenképpen itthon kellett felelőssé tenni. Aztán a csatlakozáskor hozzátették az "EU-n belüli"-t, de ettől aztán teljesen zavaros lett.

2j: R és S mondatra 2015 után már nincs szükség...

2 par: Az, hogy a REACH és a CLP-t kell a Kbt-vel együtt alkalmazni a teljes EU jog sárba tiprása. A Kbt-t kell a REACH-en és a CLP-nt túl alkalmazni, amennyiben ebben a - sajnálatraméltóan jelenlévő - plusz előírások nem ellentétesek az EU joggal.

2 (2) Ez a mondat fából vaskarika. A CLP egyértelműen megmondja, hogy mikor kell egy anyagot és egy keveréket osztályba sorolni. Felesleges itt zavaros mondatokat fogalmazni. Mi az, hogy különleges kockázat???,

2. (5) A CLP pontosan megmondja, hogy a szállított anyagokat is kell címkézni (belső címkézés), hiszen a címke a forgalomba hozatalhoz kötődik (és nem zavaros "hatály"-fogalmakhoz, melyekkel a Kbt operál.) Ez a mondat törlendő!

II. fejezet: ez az egész értelmetlen. Az anyagokat és keverékeket a CLP szerint kell osztályozni. Hogy ehhez milyen vizsgálat kell, azt is ott határozzák meg. Sem a Kbt, sem más hazai jogszabály nem ad meg követelményeket, értelmetlen az ezekre való hivatkozás. Elfelejtették kihúzni...

III. fejezet

5. par. A mondat törlendő, hiszen a keverékeket nem elsősorban a benne lévő anyagok alapján kell a CLP szerint osztályozni, hanem elsőként a keverékre rendelkezésre álló adatok alapján. Nem a regisztrálónak kell osztályozni, hanem a gyártónak és az importőrnek. A kettő messze nem ugyanaz!

5 (4) Értelmetlen és felesleges mondat: nem derül ki, hogy kinek kell az osztályozást felülvizsgálnia. A CLP ezt egyértelműen szabályozza.

5 (5) A harmonizált osztályozás sem kötelező, pl. vannak a *-gal jelöltek, vannak nem osztályozott, pl. fizikai végpontok, stb.. A CLP ezt egyértelműen szabályozza, a hibás mondat itt felesleges.

6. (1). A Magyarország területén gyártó, forgalmazó helyett végre egyértelműen meg kellene mondani, hogy bejelentésre kötelezett:

- az, aki Magyarország területén veszélyes anyagot vagy keveréket elsőként forgalomba hoz. Legyen az akár német, vagy magyar cég. De ne kelljen annak semmit bejelentenie, aki nem hozza a termékét forgalomba, pl. egy gyógyszergyár a köztes terméket. Ha a külföldieket kihagyjuk, akkor a forgalomban lévő veszélyes termékek jelentős százaléka nem lesz bejelentve... de az egész bejelentést fel kellene adni, most már megvárva, míg EU szintű szabályozás lesz rá.

6 (2) A K+F ilyetén való felmentése a bejelentés alól nem életszerű. Egyetlen kutatói labor sem fog mennyiségi kimutatást vezetni a gyártott anyagokról és az összekevert keverékekről. Az a fontos, hogy ha átadják a veszélyes terméket, akkor legyen kötelező az adatlap (a REACH ezt pontosan szabályozza) és a bejelentés. Ennek van értelme és végrehajtható. Függetlenül a zavarosan megfogalmazott K+F-től.

9 (1) Teljesen értelmetlen egy keverék csomagolásánál a REACH 12-13 cikke alapján (mely az anyagokra és azok regisztrációjára vonatkozik) megszerezhető információkra hivatkozni. A CLP egyértelműen szabályozza, hogy miként kell a veszélyes termékeket (akár anyag, akár keverék) csomagolni, mit akarunk itt elmondani még?

9  (5) Minek egy rendeletben egy másik, magasabbrendű rendeletre hivatkozni: hogy a CLP szerint kell csomagolni. Nagy baj lenne,  ha az olvasó ezt nem tudná. De úgy látszik, a rendeletalkotó nem tudja....

10 (1-2) Ez megvan a CLP-ben. Minek ide?

10 (3) Jó hogy ez le van írva: de sajnos a harmonizált lista hiteles fordítása sehol nincs meg. Pedig törvényi előírás....

14 par: teljesen felesleges, ismétlés, pontatlanul.

15 par: a tárolásra vonatkozó előírás nagyon szép, csak nem végrehajtható, pontosabban akárki akármikor felelőségre vonatható emiatt.

16 par: ha a szállítás fel van mentve, akkor itt miről beszélünk. Mit jelent a kockázat minimálira való csökkentése? Nincs minimum. MInden csökkentés pénzbe kerül, a nulla köckázat végtelen pénzbe, vagy a veszélyes termék kiváltását jelenti (másikra, amiről esetleg semmit se tudunk...).

17 (1) Nagy tévedés: nemcsak a bejelentéshez kötött tevékenységhez kell CLP szerint címkézett és csomatolt veszélyes termék. A németnek nem kell bejelentést tennie, de jól kinéznénk, ha nem megfelelően csomagolná és címkézné az ideküldött veszélyes termékét...

17 (2-10) Ezeket, a keverékekre vonatkozó címkézési előírásokat elfelejtették kihúzni a törvényből.

19 (1). Mikor otthon kitakarítom a WC-t, akkor nem vállalkozás keretében végzek tevékenységet. Tehát kockázatbecslést kell készítenem?? Ezt a kérdést nem oldja meg (6), hiszen egyéni vállalkozóként magáncéllal tevékenykedem (mi is az a magáncél?), és bizony kell kockázatértékelést készítenem a munkavédelmi törvény előírásai szerint.

19  (1) Értelmetlen azt mondani, hogy a kockázatot csökkenteni kell. Két eset van: ha a kockázat elfogadhatatlan, akkor vagy abba kell hagyni a tevékenységet, vagy azt intézkedésekkel elfogadhatóra csökkenteni. Ha meg elfogadható, akkor nem írhatjuk elő, hogy tovább csökkentse. Meddig? Sok ilyen kijelentés van, ezeket már nem ismétlem meg.

20 (1-2-3) Teljesen értelmetlen mondatok. Mi az hogy kevésbé veszélyes. Ha kockázatról van szó (elfogadhatatlan), akkor mit számít a költség-haszon elemzés... Mi az, hogy az egészséget nem veszélyeztető és hogy biztonságos. A munka (sőt az élet sem) biztonságos.

21 (4). Az,  hogy az eredetiből más tárolóeszközbe nem rakhatom annak címkézése nélkül a veszélyes terméket, teljesen felesleges és indokolatlan előírás. A gyakorlatban betarthatatlan, de alkalmas mondat arra, hogy a hatóság kötözködjön az átmeneti,  a föld alatti tartályok, a slop tartályok, a változó összetételű terméket tartalmazó tartályok, és végül de nem utolsósorban a mintavételes üvegcsék feliratozásáért. A CLP-ben semmi ilyen követelmény nincs. Hogy miként oldja meg a cég, hogy a terméket ne cserélje el a dolgozó, az az ő felelőssége, ezt kívülről szabályozni értelmetlen.

21 (5). Ez aztán a csattanó. Akárhogyan olvasom is, a Kbt a magánszemélyekre is vonatkozik. Tehát akkor osztályoznom és címkéznem kell otthon a háztartási sósavat, ha áttöltöm egy kisebb edénybe? Jó lenne, ha ezt végiggondolná valaki.

23 (1) Nem is tudtam, hogy az OKBI keverékek törzskönyvezését is végzi....

23 (4) Már nincsenek irányelvek, nincs EINECS, nincs ELINCS....

28 (3). Mi az a foglalkozásszerű tevékenység (ami csak adatlappal kezdhető meg)? Ez a mondat törlendő, megzavarja a REACH alapvető rendelkezését a biztonsági adatlap átadási kötelezettségről.

31 par. Súlyos tévedés. A REACH XVII. melléklete sok korlátozó rendelkezést tartalmaz.

34 par: hol vannak az itt hivatkozott 28,65,69 stb cikkek?

34 (4) Sok-sok alpont itt értelmét vesztette, pl. biocid és PIC és növényvédőszer ügyekben.

44/2000 EüM rendelet

7 par: oda kellene írni, hogy az alap REACH rendelet módosításait is figyelmbe kell venni. Hiszen az, ami a biztonsági adatlapokról a 453/2010 rendeletben van (és az nem semm!!!) az nincs benne az 1907/2006 rendeletben, amire a rendelet hivatkozik (nem teljességgel), nem is beszélve a most érvényes 2015/830 adatlap rendeletről.

9 (3) Az, hogy a tevékenység bejelentőjének kell igazolnia, hogy eleget tesz a jogszabályi követelményeknek hihetetlen előírás. Szembe megy az ártatlanság vélelme általános jogi formulának. Nem a cégnek kell igazolnia, hogy megfelel, hanem a hatóságnak, hogy a cég nem felel meg a követelményeknek és ezért bünteti. Főleg a "dokumentálhatóan" jelent igen sokszor messze a jogszabályi követelményeken túlmutató igényt.

5 par: Az EU jog szerint szigorúan tilos EU rendeletek (REACH vagy CLP) végrehajtására nemzeti rendelkezéseket hozni. Ez a mondat helytelen, törlendő.

13 melléklet: jó lenne,  ha a tevékenység fogalmait a REACH-nek megfelelően pontosítanák: Mit lehet előállítani?? A keverés minek számít? Mi a feldolgozás? A címkézés miért veszélyes tevékenység? Vagy a forgalmazás?

Itt is szerepel az a kötelezettség, hogy a bejelentőnek kell a megfelelőséget dokumentálhatóan igazolnia. Ilyen követelmény sem a REACH-ben sem a CLP-ben nincs, illetve csak bizonyos, jól meghatározott folyamatlépések: pl. regisztrációs, vagy címkézés esetén, ahol a tevékenység elvégzését az Ügynökség igazolja (elő- és regisztráció, bejelentés, stb.), vagy azol a tevékenység nyilvánvalóan egy dokumentumhoz, a címkéhez, vagy az adatlaphoz vezet.  Jó lenne, ha a jogalkotók átvennék az ISO kiforrott fogalmait a dokumentált eljárásról, az igazoló feljegyzésről, stb.